Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése

68 Deák J.—

Liebe P.—Dese

ő E. Iáit víz minőségű, emiatt a víztartó rétegek ásvány- és kőzettani összetétele szabja meg a kioldható kémiai komponensek körét (pl. a kiugróan magas arzéntartalom egyes rétegvizekben a vízadó rétegekben előforduló As tartalmú ásványok oldódásával magyarázható). A regionális áramlási rendszerek kialakulását meghatározó hidrodinamikai állapot szintén függ a földtani képződmények helyzetétől. A felszín alatti vizek védettsége a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben nagymértékben függ a környezet földtani felépítésétől. A víz típusa (karszt-, parti szűrésű-, talaj- ill. rétegvíz) a védettséget döntően meghatározza, de azt a kitermelt víz mennyisége, és a kút mélysége is befolyásolja. 1.1. A vízadó kőzet típusa A felszín alatti vizek regionális minőségét nagymértékben befolyásolja a vízadó kőzet típusa; teljesen más vízminőségi problémák jelentkeznek a karsztvizekben, a parti szűrésű vízbázisokon, illetve a porózus rétegekben található talaj- és rétegvizekben. Magyarország felszín alatti vízminőségének országos értékelése során az üzemelő vízműkutakat az I. táblázatban megadott víztípusok szerint osztályoztuk. A mély—általában hévíz — kutak közül csak az ivóvízellátás céljára szolgáló kutak adatait vettük figyelembe. Az I. táblázatban felsoroltakon kívül egyéb hasadékos képződményekben is találunk vizet, de ennek mennyisége a felhasználás szempontjából jelentéktelen. A nem karsztos területek ivóvízellátás céljára felhasznált forrásainak vízminőségét a talajvizeknél tárgyaljuk. I. táblázat A felszín alatti vizek osztályozása A víztípus neve mélysége betűjele (jelölése) neve m betűjele (jelölése) talajvíz ( < 20 m) Gf parti szűrésű víz Gp karsztvíz G

K sekély rétegvíz ( 20- 50 m) Gri rétegvíz ( 50-100 m) GR2 rétegvíz (100-200 m) Gr3 rétegvíz (200-500 m) Gr4 mély rétegvíz (500-700 m) Grs 1.2. Az utánpótlódás körülményei A felszín alatti vizek utánpótlódása túlnyomórészt csapadékból történik. Közismert, hogy a karsztvizek kémiai összetételét alapvetően azok a karbonátos kőzettömegek határozzák meg, amelyek repedésein, hézagain a víz átáramlik. Az oldási folyamat már a beszivárgást követően, közvetlenül a terepfelszín alatt megkezdődik: a beszivárgó víz a talajból széndioxidot vesz fel, és ennek segítségével oldja az alatta fekvő kar-