Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Deák J.-Liebe P.-Deseő É.: A felszín alatti vizek minőségének országos jellemzése

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 1. füzet A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK ORSZÁGOS JELLEMZÉSE DEÁK JÓZSEF, LIEBE PÁL és DR. DESEÖ ÉVA Magyarországon az ivóvízellátás bázisát több, mint 90%-ban a felszín alatti vizek képezik. Az évi több, mint egymilliárd m

3 ivóvizet termelő kutak, illetve más objektumok vízminőségét az üzemeltetök rendszeresen mérik. A közüzemi vízellátás céljára felhasznált nyersvíz kémiai összetételének értékelése nem azonos a fogyasztókhoz eljutó ivóvíz minőségének jellemzésével, mely a vízmüvek részére hasznos információ. Azokat a nyersvizeket, amelyek nem felelnek meg az ivóvíz-minőségi szabvány egészségügyi előírásainak, a felhasználás előtt kezeléssel, vagy keveréssel teszik megfelelő minőségűvé. A természetes vízminőségen és a felszíni eredetű szennyező hatásokon kívül a kitermelhető vízkészletek korlátaként figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 15. § 1. bekezdését, mely előírja, hogy „A felszín alatti vizet az e törvényben foglaltak figyelembe vételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és vízutánpótlódás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon", azaz a termelés következtében a vízminőség nem károsodhat. 1. A felszín alatti vizek minőségét meghatározó tényezők A felszín alatti vizek - bár részben igen hosszú ideig tartózkodnak a felszín alatt - nem egykorúak (szingenetikusak) a vízadó képződményekkel, hanem a hidrológiai körfolyamat részeként már többször kicserélődtek. Minőségüket alapvetően két folyamat alakítja ki: - A regionális áramlás során lejátszódó kőzet-víz kölcsönhatás (elsősorban oldódás) során alakul ki a természetes (genetikai) vízminőség. Emiatt a regionális áramlási pályák különböző tartózkodási idővel jellemezhető pontjain (beszivárgási, átmeneti és feláramlási területeken, ill. pangóvizü zónákban) eltérő vízminőség található - A víz természetes minőségét megváltoztathatja potenciálisan szennyezett felszínközeli víz leáramlása és esetleges hozzákeveredése a kitermelt vízhez. Mindkét folyamatot alapvetően azok a földtani képződmények határozzák meg, amelyeken a víz átszivárgott, illetve amelyekben tartózkodik. A felszín alatti vizek utánpótlását biztosító beszivárgó csapadékvíz oldott anyagot alig tartalmaz, gyakorlatilag desztilA kézirat érkezett: 1997. VIII. 13. Deák József geofizikus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt., Budapest) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Liebe PáI oki. mérnök, a VITUKI Hidrológiai Intézetének igazgatója. Dr. Deseő Eva oki. mérnök, a VITUKI Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.