Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Simon M.-Békési I.: Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve

Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve 483 Tervezésekor az addig észlelt legkisebb szolnoki tiszai vízállást //

mi

n—2,72 m-t, (76,70 m A.f.) vették figyelembe. A vízkivételi mü biztonságos üzeme megkívánja a minimális-2,85 m-es szolnoki tiszai vízállást. Ez alatti vízállás esetén a szivattyú levegösödésére kell számítani, illetve provizórikus vízkivételi mü építése válhat szükségessé. Az 1992. évi új mértékadó minimális vízállás H

m

m=-2,77 m lett, de még e rendkívül alacsony vízszint mellett sem volt fennakadás a vízmű üzemében. 3.2. A Kiskörei-víztározó felvízszintje A vízigények korlátozásában meghatározó szerepet játszik a kiskörei vízározó tenyészidőszaki duzzasztási szintje. Ez kisvizes tartományban 7,25 m±0,05 m Kisköre felső tiszai vízállás. Az 1992. év üzemelés tapasztalatai azt mutatták, hogy az augusztus hónapban a felvíz 7,25 m-ről 6,91 m-re történő lecsökkentését az üdülő társadalom elfogadta, és a tározó élővilágában sem volt károsodás. Az 1992-es év tapasztalata az is, hogy a tározó fel vízszintjét az üdülési szezonban nem célszerű a 6,90 m felvízszint alá csökkenteni, azonban az üdülési szezon vége — augusztus 20. — után további csökkentést lehetségesnek tartunk. A kiskörei víztározó térfogata a bögével együtt Tiszalökig 89,25 m A.f. duzzasztási vízszintnél és 100 m

3 s

_

1 érkező vízhozamnál összesen mintegy 253 millió m

3-re tehető és ebből a hasznosítható (maximálisan kivehető) —a 88,00 m A.f. szintig leürítve - közelítőleg 132 millió m

3. A 89,30-88,90 m A.f. szintek között 0,10 m-enként mintegy 14 millió m

3 tározott vízkészlettel lehet számolni. Ez alatt a szint alatt már csökken a tározó térfogata. Ezt figyelembe véve a tározóból a lehetséges vízkivétel mintegy 50 millió m

3. Nem hagyható figyelmen kívül a párolgás, ami az 1 millió m

3 d 1 értéket is elérheti és a szivattyútelepek által beemelt vízmennyiségek csak a tározó térségben is elérhetik a havi 2 millió m

3-t. A vízkorlátozás esetén a kielégítés sorrendjét a 2048/1993. (XI. 18.) Kormány határozat egyértelműen meghatározta, azonban nem tért ki a tározó leüríthetőségére, illetve arra a kérdésre, hogy az öntözővíz igények kielégítését az üdülési és természetvédelmi érdekek károsodása esetén is folytatni kell-e. 3.3. A Kisköre alatti Tisza-szakasz A Kiskörei-vízlépcső üzemelési utasítása alapján még a száraz időszakban is legalább 50 m

3 s"

1 vízhozamot kell az alvízi Tisza-szakaszra élővízként lebocsátani. Szolnoknál a szükséges minimális vízhozam 80 m

3 s"

1, melyhez a Q-H görbe alapján -2,50 m-es vízállás tartozik. Az 1992. augusztus 31-szeptember 2. közötti rendkívül alacsony vízállású időszakban a Tisza szolnoki -2,75 m-es vízállása mellett 59 m

3 s~' volt a vízhozam. Megállapíthatjuk, hogy e rendkívül alacsony vízállás, illetve vízhozam a Kisköre alatti folyószakaszon tűrhető állapotot jelentett. A Szolnok alatti Tisza-szakaszon az 1992. évi rendkívül alacsony vízállás, illetve vízhozam elsősorban vízminőségi szempontból jelentett kritikus állapotot. Szolnok