Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Simon M.-Békési I.: Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve

484 Simon M—

Békési I. szennyvíz-bevezetésének hatása kémiai paraméterekben ugyan nem, de bakterológiai paraméterekben kiválóan érzékelhető. Ezt bizonyítják az 1992. évi augusztusi vízminőség-vizsgálatok eredményei is, melyek alapján a Tisza Szolnok feletti szakaszán a 340 fkm szelvényben 700, Szolnok alatt Tiszavárkonynál (321 fkm) 12 000, Martfűnél (306 fkm) 9000 és Tiszaugnál (267 fkm) pedig 600 db m~

3 csíraszámot mértek. Az adatokból az is egyértelmű, hogy a szolnoki szennyvizek terhelő hatásának kompenzálására mintegy 70 km folyószakasz (Szolnok— Tiszaiig) öntisztító képességére van szükség (1. ábra). 3.4. A Körös-völgy vízpótlása A Körös-völgyi vízpótlás Tisza vízzel jelenleg négy, a vízátadás szempontjából fontos helyen történik (/. ábra): - A tiszalöki öntözőrendszerből a Hortobágy—Berettyón Ágotánál. AHortobágyBerettyót — elsősorban - Debrecen, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr városok szennyvíztisztítóiról elfolyó vizek terhelik. A Mezőtúr alatti szakasz tűrhető vízminőségi állapota érdekében Ágotánál minimálisan 16,0 m

3 s

_

1 vízmennyiség átadása szükséges. Nyáron, különösen szárazság idején, a Hortobágy-Berettyó-főcsatornán folyamatosan nagy tömegben békalencse és hínár érkezik a Körösökbe. Az uszadék zavarja a vízkivételek üzemét és károsan befolyásolhatja a víz minőségét. - A Keleti-főcsatornából a kívánatos vízleadás - Bakonszegnél - 8 m

3 s"

1 feletti vízhozam. Vízkorlátozás idején a vízleadás 6 m

3 s~'-ra csökkentése még tűrhető, de nem kívánatos állapotot teremt. A békalencse a Berettyó esetén is problémát jelent, bár nagyságrendileg kisebb mennyiség érkezik, mint a Hortobágy-Berettyón keresztül. - A Nagykunsági öntöző-főcsatorna keleti ágából a „25" sz. műtárgyon keresztül üzemszerűen 10 m

3 s"

1 vízátadás a Hortobágy-Berettyóba, továbbá a Nagykunsági öntöző-főcsatorna nyugati ágából — Öcsödnél a „39" sz. műtárgyon keresztül a Körösbe — 5 m

3 s~' értékben. A Körösök völgyében vízkorlátozásra csak akkor kerül sor, ha a Békésszentandrási-vízlépcső felvízszintje a tenyészidőszakban üzemszerűen 4,85 m alá kerül. Ugyanis erre a szintre épültek ki a felvízi vízkivételi müvek, illetve ez teszi lehetővé a Hortobágyi-Berettyón érkező Tisza-víz medereséssel ellentétes irányú áramlását, ezzel a duzzasztott szakaszon jelentkező vízigények kielégítését. A felvízszint 4,80 m alá tartós süllyesztése a vízigények kielégítésében kritikus helyzetet teremt. A békésszentandrási duzzasztóművön részben a Körös élővíz biztosításaként, részben a kiépített vízkivételi müvek biztonságos üzemeltethetősége érdekében 20 m

3 s~

! vízhozam kívánatos. Ez a vízhozam egy feszített vízgazdálkodási helyzetben 10 nv> s

_

1-ig csökkenthető és ez még tűrhető állapotot jelent. A szarvasi holtágba a víz gravitációsan be- és kivezethető, mivel a békésszentandrási duzzasztás miatt, a Hármas-Körösön a szarvasi holtág felső és alsó vége kő-