Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Simon M.-Békési I.: Tisza-Körös völgyi együttműködő vízgazdálkodási rendszer vízkorlátozási terve
482 Simon M— Békési I. Körös vidék vízgazdálkodásában jelentős szerep jut a Tiszából történő vízutánpótlásnak. A Körösök augusztusi hasznosítható vízhozama ugyanis csak 4,7 m 3 s , amely a természetes vízhozamból (0,7 m 3 s1), a duzzasztók által a mederben és a holtágakban visszatartott tározott többletből (3,7 m 3 s _ l), valamint a felszín alatti vízből származó használt vizekből (0,3 m 3 s" 1) tevődik össze. A térség mezőgazdasági jellege miatt a legnagyobb vízigény júliusban és augusztusban jelentkezik. Ezt a Körösök vízkészletéből nem lehet kielégíteni. A hiányzó készletet a Tiszából, vízátvezetéssel lehet pótolni (/. ábra). Az aszályos évek tapasztalatai szerint a Békésszentandrási-vízlépcső duzzasztó tábláin a kívánatos vízáteresztés 10-20 m 3 s _ 1. Ez a vízhozam a Körös alsó szakaszán, Békésszentandrástól Csongrádig, a víz frissítése és az ökológia céljaira elégséges. 3. Vízkorlátozás esetén figyelembe veendő szempontok A vízkorlátozási terv készítésekor abból az alapállapotból indultunk ki, hogy a jelentkező vízigényeket a meglevő rendszerek teljes mértékéig ki tudják elégíteni, ha az időszaknak megfelelő üzemvízszinten vannak. így a kiinduló feltételek: - a Tiszalöki-vízlépcső felvízszintje: 94,50 m A.f.; - a Kiskörei-vízlépcső felvízszintje: 89,25 m A.f.; — a Kiskörei-vízlépcsőn átvezetett vízhozam legalább 80 m 3 s" 1 ; — a Berettyóba történő vízleadás a bakonszegi bukón át nagyobb 8 m 3 s _ 1-nál; — a Hortobágy-Berettyóba átadott vízmennyiség Ágotánál eléri a 16 m 3 s~'-ot, Túrkevénél pedig a 10 m 3 s '-ot; és - a Békésszentandrási-vízlépcsőn átvezetett vízmennyiség 20 m 3 s _ 1 fölött van, és e mellett a Körös a Nagykunsági öntöző-főcsatorna nyugati ágából Öcsödnél 5 m 3 s" 1 vízfrissítést kap. További induló feltételnek tekintettük, hogy a területen lévő holtágak, tározók, csatornák, halastavak, rizstelepek a műszakilag lehetséges és szakmailag indokolt maximális vízszinten tarthatók. Természetesen vannak olyan vízigények, amelyek elsődlegesek és kielégítésük korlátozása csak bizonyos keretek között képzelhető el. Ilyennek minősíthető Debrecen és Szolnok város vízellátása. 3.1. Debrecen és Szolnok vízellátása Debrecen vízellátása ugyan részben mélységi vízre is épült, de jelentős a Keletifőcsatornából kivett felszíni víz is. A mértékadó kapacitás: 45 m 3 cH. A vízkivételi mű helye a Keleti-főcsatorna 48+120 szelvénye, ahol a felszíni vízmű üzemeltetése érdekében biztosítani kell a legalább 91,50 m A.f.-i vízszintet. Szolnok és hat környező település (Tószeg, Zagyvarékas, Új szász, Szászberek, Rákócziújfalu, Rákóczifalva) ivóvízellátását a Tiszára telepített felszíni vízmű biztosítja. A vízmű mértékadó kapacitása 60 000 m 3 d" 1. A vízjogi üzemelési engedéllyel jelenleg lekötött vízmennyiség 30 000 m 3 d 1. A felszíni vízkivételi müvet az 1980-as évek elején helyezték üzembe.
