Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Völgyesi István: A Szigetköz és környezetének szivárgáshidraulikai modellje
Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 3. füzet A SZIGETKÖZ ÉS KÖRNYEZETÉNEK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI MODELLJE DR. VÖLGYESI ISTVÁN A. Duna 1992-es elterelése és a dunacsúni tározó feltöltése (duzzasztás-elterelés) következtében a Szigetközben és környékén új szivárgáshidraulikai feltételek alakultak ki; a tározó területéről beszivárgás indult meg, az alacsonyabb szintűvé vált Öreg-Duna pedig leszívó hatást gyakorol a környezetére. A magyar oldalon természetesen a közelebb lévő Öreg-Duna talajvízszint-süllyesztő hatása érzékelhető jobban. A hullámtéri ágrendszer kiürült, megszűnt az ágak korábbi, talajvízszintet szabályozó szerepe. Az Öreg-Duna medrének legfelső szakaszán megépített fenékküszöb hatására a felszíni vizek magasságai ismét változtak, a küszöb felett a vízállás magasabb szintű lett, így a leszívó hatás jelentősen gyengült. Ugyanakkor ebből a magasabb szintű folyószakaszból—bizonyos mértékben — lehetővé vált a vízpótló ágrendszer és a Mosoni-Duna táplálása, vízszintjük emelése is, ami további lehetőséget adott a várt, az előrejelzett talajvízszint-süllyedések mérséklésére. A dunacsúni duzzasztás és az elterelés után azonban a talajvíz nem pontosan úgy reagált a beavatkozásokra, ahogy arra számítottunk. Nevezetesen: — a talajvízszintek nem süllyedtek a várt mértékben; — kiderült, hogy a felszíni vizek nem olyan egyértelműen vezérlik a talajvízrendszert, és a mederellenállásnak nagyobb szerepe van, mint ahogy feltételeztük; végül — észre kellett venni, hogy a folyók hatása mellett olyan egyéb, valószínűleg az időjárástól függő, és nagyobb távolságból (talán a kisalföldi medence peremei felől) érkező hatások is vannak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A jövőbeni beavatkozások hatásainak pontosabb előrejelezése érdekében részletesen elemezni kell az elmúlt időszak változásait, meg kell érteni, mi miért történt. Ez csak olyan eszköz birtokában képzelhető el, amelyik lehetővé teszi, hogy az okokat a maguk komplexitásában vonhassuk be a számításokba. Ilyen eszköz lehet a szivárgáshidraulikai modell. Korábban főképp elektromos analóg modelleket építettek (Ujjaludi—Maginecz 1993), ma pedig — mert olcsóbb és pontosabb - a matematikai modellek kerültek előtérbe. Egy ilyen matematikai modell készítéséről és a modellezés eredményeiről számolunk be. A modellben elfogadhatóan sikerült szimulálni a múltban történteket, és ennek alapján megpróbálkoztunk néhány jövőben várható esemény hatásának számításával is. A kézirat érkezett: 1998. II. 22. Dr. Vötgyesi lst\'án hidrogeológus, vízépítő mérnök, a Völgyesi Mérnökiroda Kft. (Budapest) ügyvezetője.