Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

3. füzet - Győrke Olivér: Folyószabályozási kismintavizsgálatok

Folyószabályozási kismintavizsgálatok 429 A hordalékmozgás hasonlóságának feltétele, hogy a mederállandósági tényező értéke a valóságban és a kismintában azonos, vagy közel azonos legyen. A számítási eredmények birtokában, az érdességi és mobilitási körülmények szem előtt tartásával kell dönteni a kismintában alkalmazandó könnyű anyag, valamint a d szemátmérő értékeit illetően, rendszerint engedményeket téve az alkalmazható anyagok választékából adódó kötöttség miatt. 3.2. A szemeloszlás modellezése A valóságos hordalék és mederanyag szemszerkezetének modellezését a következők indokolják: — a vízfolyásban a vegyes szemszerkezetű görgetett hordalék mozgása közben osztályozódik. A mederfeneket borító réteg szemszerkezete is változik. A hordalék finomabb frakciói halmozódnak a meder egyes részein, a nagy sebességek sávjában pedig a mederanyag feldurvul. A szelektív erózió hatására létrejövő mederpáncélozódás kihat a medennorfológiai folyamatokra; nyilvánvaló, hogy a görgetett hordalék és a mederanyag osztályozódásához kötődő morfológiai folyamatok kismintavizsgálata vegyes szemszerkezetű modell-hordalékot igényel. Általános gyakorlat, hogy ugyanazt a keveréket alkalmazzák mederanyagként és a modell elején adagolt görgetett hordalékként. Nem bizonyult megfelelőnek az a technológiai szempontból sikerrel kecsegtető eljárás, midőn bonamidból vagy széndarából összeállított vegyes szemszerkezetű mederanyagba kvarchomokot adagolnak az elmosható part állékonyságának biztosítása céljából, vagy azzal az elgondolással, hogy a könnyű anyagból lesz a görgetett hordalék, a kisminta futtatása során szelektálódó nehezebből pedig a meder anyag, ami mérsékelné a nagy kimélyüléseket. A két különböző térfogattömegü és mozgékonyságú anyag egyidejű jelenléte torzítja a görgetett hordalékmozgás hasonlóságát és a létrejövő képződmény téves következtetések levonását eredményezheti. 3.3. Hordalékszállítás, hordalékhozam A kismintán vizsgálandó folyószakaszra a közeli mérési szelvényre rendelkezésre álló hordalék adatokat kell átszármaztatni. A független változók közül a vízmélység (

h) és a szelvény-középsebesség (у

т д) a hordalék-mérési szelvény adottságait érzékelő, hely-függő változók, ezért a vízhozam (Q) függvényében származtathatók át a szállított hordalék mennyiségére vonatkozó információk. Ez kielégíti a kismintavizsgálat igényeit. Ha a kismintán vizsgálandó folyószakasz hordalékszállításában időközben nagyfokú változás állt elő, a meglevő régi összefüggés korrekciójáról gondoskodni kell. Például a hordalékhozam csökkenése esetén a modellbe adagolt hordalék mennyiségének arányos csökkentésével biztosítható az, hogy a várható medersüllyedés okozta változásokról a modell információkat szolgáltasson.