Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Győrke Olivér: Folyószabályozási kismintavizsgálatok
430 Györké Olivér A természetes vízfolyás hordalékhozam adatainak a kismintára történő átszámítását általában az Einstein-féle (1950) ф paraméterrel végzik. A hordalékszállítás hasonlóságának feltételét а ф* paraméter állandósága biztosítja. Einstein (1950) szerint, ha a vegyes szemösszetételű hordalékban az egyes szemnagyság-töredékek aránya a valóságban és a kismintában is közelítően azonos, akkor a görgetett hordalékszállítás intenzitását jellemző invariáns Ahol <7s3 — a fajlagos görgetett hordalékhozam (kg s~' nr 1); p és p s — a víz, illetőleg a hordalék sűrűsége (kg rrr 3); g — a nehézségi gyorsulás (ms 2); és d— a hordalék szemátmérője (m). Ha p=l és szállító közegként a kismintában is vizet alkalmazunk, akkor ^ p=l, és így az (1) összefüggést méretszorzókkal kifejezve, adódik a feltételi egyenlet: Ц, в 41-P) ^ = 1 (2) amiből A hordalék szemátmérő méretszorzóját (?ч0 . h h b-d = л K(Ps-P) a mederállandósági tényezőből a kifejezve és a (3) összefüggésbe helyettesítve, kapjuk: \sj3 = = & (4) л(р,-р) összefüggést, ami a hordalékhozamok áttekinthetőbb, gyors átszámítását teszi lehetővé, a modellről a valóságra és viszont. A hordalékszállítás tartósságánál az idők számítása - csak a görgetett hordalékmozgást véve figyelembe - azzal a feltétellel történik, hogy a hordalékhozam a megfelelő tömeget jelentse, illetőleg a megfelelő térfogatot töltse ki, adott idő alatt. A fajlagos görgetett hordalékhozam (kg s _ l гтг 1) bizonyos t s idő alatt, ha h a vízmélység (m) és L a megtett út hosszúsága (m), méretszorzókkal felírva feltételi egyenletként adódik \s,B \ ^Z 1 4 X = 1 ( 5) amiből a hordalékszállítási idő (í s) méretszorzója: Ъ = У (6)
