Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Csepregi A.-Liebe P.-Varga Gy.: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése
Ví zügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 3. füzet MAGYARORSZÁG VÍZKÉSZLETEINEK ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE CSEPREGI ANDRÁS, LIEBE PÁL és VARGA GYÖRGY Az ország vízkészletgazdálkodását meghatározó hidrometeorológiai és hidrológiai feltételek megváltozása, valamint ismereteink bővülése indokolta egy átfogó, az elmúlt időszakra is visszatekintő hidrológiai állapotértékelés elvégzését és ennek évenkénti megismétlését (VITUKI 1994-1996). Magyarország „Vízkészleteinek állapotértékelése" című téma 1997-ben is folytatódott, de olyan formában hogy a jövőben a vízügyi igazgatóságok szakemberei decentralizáltan és kisebb részvízgyüjtő területeken (Illés—Juhászné Virág—Konecsny 1998) végzik a feladatot, központi koordinálással. Az országos értékelés azután erre a szélesebb alapra épülve történhet meg. Az ország vízkészletének rendszeres mennyiségi értékelése mellett a felszíni vizek minőségéről redszeres és részletes tájékoztatást a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium gondozásában megjelenő „Vizeink minősége" című sorozat kiadványai szolgáltatnak. A felszín alatti vizek minőségével kapcsolatos országos áttekintést pedig időszakonként a vízügyi szolgálat készíti (Deák— Liebe—Deseö 1998). 1. Hidrometeorológiai állapotértékelés A lehulló csapadék számos — térben és időben változó — befolyásoló tényező együttes hatására időben és térben változó arányban elpárolog, lefolyik, illetve a beszivárgás révén a felszín alatti vizekbe jut. Egy adott területen (vízgyűjtőn) a felszíni és a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi, térbeni és időbeni eloszlására vonatkozó részletes ismereteket a P + ET+R + IR H±AS (1) vízháztartási (hidrológiai) mérleg fejezi ki, ahol P — a csapadék (mm); ET— az evapotranszspiráció („területi párolgás") (mm); 1— a felszíni beszivárgás (mm); R — a felszíni lefolyás (mm); —a felszíni hozzáfolyás (mm); és AS— a természetes vízkészletváltozás (mm). A vízháztartási mérleg minden egyes eleme egy rendkívül összetett, térben és időben változó folyamat szimbóluma. A vízháztartási mérleg vizsgálatához egy sor meteorológiai/hidrometeorológiai elem (napsugárzás, léghömérséklet, légnedvesség, légnyomás, szél) ismeretére is A kézirat érkezett: 1997. X. 21. Csepregi András oki. geológus, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI, Budapest) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Liebe Pál oki. vízépítő mérnök, á VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének igazgatója Varga György oki. térképész, hidrológus a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.
