Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
3. füzet - Csepregi A.-Liebe P.-Varga Gy.: Magyarország vízkészleteinek állapotértékelése
394 " Csepregi A— Liebe P.-Varga Gy. szükség van. Ezek közül az egyik leggyakrabban felhasznált hidrometeorológiai elem: a léghőmérséklet, melynek alakulása fontos a hidrometeorológiai állapotértékelésnél, a vízháztartási mérleg egyes tagjainak elemzésénél. A léghőmérséklet országos átlagértékeit 37 állomás adata alapján, havi, félévi és évi bontásban az I. táblázatban adjuk meg. I. táblázat A léghőmérséklet országos átlagértékei Időszak I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Téli Nyári Évi Időszak havi országos átlag félév Évi Időszak "C 1981-90 -1,6 0,0 5,0 10,3 15,5 17,7 20,2 19,5 15,9 10,4 3,6 0,7 3,0 16,5 9,7 1991 -0,2 -3,2 6,7 8,7 12,0 18,2 21,4 19,6 16,4 8,9 5,1 -2,3 3,2 16,1 9,3 1992 -0,1 2,3 5,4 11,0 15,5 19,2 21,0 24,4 15,7 9,4 5,2 -0,3 2,6 17,8 10,8 1993 -0,3 -2,0 3,7 10,3 17,9 18,9 19,5 20,4 15,2 11,5 1,0 2,0 4,4 17,0 9,8 1994 2,7 1,3 8,0 10,7 15,3 18,9 22,8 21,5 18,2 8,8 5,9 1,1 4,1 17,9 11,3 1995 -1,0 4,9 4,7 10,4 14,7 17,9 22,8 19,7 14,5 11,4 2,1 -0,3 1,6 16,7 10,1 2. A csapadék és a párolgás A csapadékviszonyok értékelésénél a területi különbségek illusztrálására az ország egészére (83 állomás alapján) és külön az Alföldre (30 állomás alapján) vonatkozó átlagértékek idősorait vizsgáltuk. Az 1951—1995 közötti 45 éves csapadék-idősorokat az ország egész területére, ill. az Alföldre 1. ábrán szemléltetjük. Az évi csapadékösszegek idősorára illesztett ötéves mozgó átlag menete mind az országos, mind az alföldi adatok tekintetében lényegében azonos képet mutat, azaz az 1970-es évek második felétől — egy-egy rövid emelkedő szakaszt is tartalmazva - fokozatosan csökkenő irányultság jelentkezik. A 45 évre számított átlagos országos évi csapadékösszeg 605 mm, ugyanez az Alföld területén 544 mm. Az utóbbi mintegy húsz év során - a megelőző évtizedekhez képest—jellemző volt a kiemelkedően csapadékos évek számának visszaesése (helyenként teljes elmaradása), ugyanakkor az átlagosnál szárazabb évek gyakoriságának feltűnő emelkedése, a két-három egymást követő aszályos évből álló, a vízhiány halmozódását eredményező évcsoportok jelentkezése (pl. 1992—1994), amelyek az egész felszíni és felszín alatti vízrendszer vízháztartásában-vízforgalmában a negatív szélsőségeket megközelítő, helyenként azt teremtő állapotot okoztak. Ehhez képest fordulatnak tekinthető, hogy 1995-ben és —az előzetesen elvégzett számítások alapján - 1996-ban is az évi csapadékösszeg országos átlagban mintegy 15%-kal haladta meg a 45 éves átlagot. A párolgás (evapotranszspiráció) a hazai éghajlati adottságaink közepette, az ország egyes körzeteiben a vízháztartási mérleg legnagyobb arányú kiadási tagja ( Dunay—Posza— Varga—Haszonits 1968, Szinell—Bussay 1996, Nováky 1984).