Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A vízgazdálkodás intézményrendszerének sajátosságai az Európai Unió egyes országaiban 363 a folyók terheléséért és a savas esőkért az ipar, a közlekedés és a mezőgazdaság fele­lős. A német előírások a peszticidekre vonatkozóan az ivóvíz rendeletben betartandó határértékeket tartalmazzák. Az engedélyezési eljárások nagy részét az EU szabályoz­za. Fennáll annak a veszélye, hogy az EU szabályozása miatt a hatásos nemzeti védel­mi előírásokat hatályon kívül helyezik. A mezőgazdaságra vonatkozó előírásokat a közös agrárpolitika tartalmazza. En­nek keretében a nemzeti, regionális és helyi szennyezés elleni védelmi határozatokat nehéz keresztülvinni. A levegőszennyezésre—ami többek között a savas esőkön keresztül a talaj kémiai egyensúlyának felbomlásához vezethet - a vízvédelmi hatóságoknak nincs befolyása. Az energiagazdálkodást és a közlekedéspolitikát az EU tagországai síkján kezelik. A vízvédelem követelményeit itt nem fogják figyelembe venni. E tekintetben csak hely­ben lehet befolyást gyakorolni. A szennyvíz-elhelyezés gyengéi a kommunális igazgatás és az állami felügyelet krízisének jelképei, ami egyre jelentősebb, mert a tengert védeni kell a szennyező anyagok bevitelétől és a csatomázáshoz magas beruházási költség szükséges. Ehhez járulnak a német egyesítésből származó feladatok, az ipar és a háztartások követelmé­nyének növekedése. A kommunális igazgatás struktúrája a szennyvíz-elhelyezést gyakran úgy kezeli, mint egy szolgáltató üzemet. Egyre nehezebb fedezetet szerezni a csatornahálózat fenntartására és az új beruházásokra. Különösen a községekben probléma sok esetben az eladósodás. A szennyvíz-rendszerek nagyon drága infrastrukturális berendezések és a kommunális politikai jelentőségük gyakran ellentmond a műszaki követelmények­nek, amiket ki kell elégíteniük. Ezért különösen néhány nagyvárosban a szolgáltató üzemek magántársaságokká, vagy vegyes tulajdonú társaságokká alakulnak. A vízellátást és a szennyvíz eltávolítást elválasztották a vízszállítástól. Franciaor­szágban és Angliában működő német közüzemi vállalatok kihasználhatják a nagyságukat és a két- vagy többoldalú nemzetközi pénzügyi támogatásukat, így abban a helyzetben le­hetnek, hogy mint építési vállalatok a világpiacon a vízellátás és szennyvíz eltávolítás te­rületén nagy piaci részt szerezhetnek. A német vízellátási vállalatok feladatuk ellátásában, a lakosság kifogástalan vízzel való ellátásában és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépí­tésében és fenntartásában, mindenképpen az élvonalhoz tartoznak. A német szakemberek és vállalatok világviszonylatban sok víztechnológiai berendezést építenek. A vízellátás és a szennyvíz eltávolítás a közérdek-orientáltsággal és a pályázat-orientáltsággal jellemez­hető. Ez hozzájárul a regionális és stabil gazdálkodás fejlődéséhez. 5. Portugália 5.1. A vízgazdálkodás intézményrendszerének általános jellemzése A portugál vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerét 1994 februárjában hoz­ták létre és működése még mindig a kezdeti stádiumban van, ezért túl korai lenne arról egy összefoglaló értékelést adni {Correia—Neves— Santos— Evaristo de Silva 1997). Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom