Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
362 Szlávik L.l jjas I. 4.2. A vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerének erősségei A vízgazdálkodás meghatározó intézményei Németországban az állami hivatalok, amelyek általánosságban felelősek a vízvédelemért és a vízgazdálkodásért, valamint a magán- és közintézmények, amelyek meghatározott vízgazdálkodási feladatokért felelősek (Kraemer—Jager 1997). Minden vízhasználat állami felügyelet alatt áll és engedélyköteles. Az állami Vízgazdálkodási Felügyelet abban a helyzetben van, hogy egyrészt egyeztetheti a versenyző felhasználói érdekeket, másrészt hosszú távú gazdálkodási stratégiákat valósíthat meg a rövidtávú, egyéni érdekekkel szemben. A Vízgazdálkodási Felügyelet munkája nemzetközi összehasonlításban is jónak tekinthető. A közgazdasági eszközök elősegítik a vízgazdálkodási politikák megvalósítását. A diffúz forrásokból származó vízszennyezés csökkentésére irányuló tevékenységek egyre hatásosabbak. Bár a közgazdasági eszközök ösztönző hatása még nem elég nagy, ennek ellenére a vízvédelemben a közgazdasági eszközök alkalmazása az intézményi rendszer erősségének számít. A kommunális önigazgatás városokban, községekben és vidéken a politikai határok közötti területen belül történik. A víz elosztására és a szennyvíz összegyűjtésére ez megfelelő struktúra, a víznyerésre és szennyvízkezelésre azonban általában nagyobb területre kiterjedő összefogás szükséges. Az árvízvédelem, öntözés és vízrendezés, vagy a vízgazdálkodás egyéb olyan feladatkörei esetén, amikor a községeknek regionálisan együtt kell működniük (mint például a távoli vízbeszerzés vagy a regionális szennyvízkezelő berendezések), az igazgatás vízgazdálkodási társulatok keretében történik, mert így a vízgazdálkodási feladatokat hatékonyabban el tudják látni. Németországban a vízhasználók és a polgárok részvételét biztosítani kell a vízügyi igazgatásban. Az önigazgatás erőssége és stabilitása a pénzügyi függetlenségen alapul. A költségeket fedezik a vízdíjak és a szennyvízkezelési díjak. Sok esetben a vízellátás másféle ellátórendszerekkel (például az energiaellátással és a közlekedéssel) együtt „keresztszövetségben" működik. Ez a horizontális integráció nagy előnyöket biztosít. A szennyvízkezelés, a vízellátás és más ellátási rendszerek összekapcsolása több területen pozitív hatással van a vízvédelemre. A kommunális társaságok előnye az önálló vállalatvezetés, a nagy rugalmasság, a közvetlen kapcsolat a bankokkal és a bíróságokkal. A vízgazdálkodási intézményrendszer erőssége a szakma összefogása a műszakitudományos egyesületekben. A szakemberek és az intézetek önkéntes együttműködése keretében a műszaki szabályozások továbbfejlődnek. Az ezekben az egyesületekben folyó bizottsági munkát a törvényhozók és a törvények végrehajtói is elismerik és az így létrejövő szaktudást külföldön nagyra értékelik. 4.3. A vízgazdálkodás jelenlegi intézményrendszerének gyengéi és konfliktusai Tiltásokkal és határértékekkel a pontszerű forrásokból származó vízszennyezéseket sikeresen lehetett csökkenteni. A kommunális szennyvizekre is ez vonatkozik. Nem sikerült viszont a diffúz szennyezési forrásokat ellenőrzés alá vonni. A talajok és
