Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Madarassy László: Természetharmonikus és integrált vízrendezés

256 Madarassy László 3. A vízrendezés környezeti hatásai A vízrendezési munkák környezetbe illesztésének megtervezéséhez az egyik legjobb módszer a környezeti hatásvizsgálat (KHV). A módszer segítségével nemcsak jobb megoldások születhetnek, hanem a közvélemény számára be is mutathatók a munkálatok várható hatásai. 3.1. A hatások fokozatai A vízrendezés, vagy a beavatkozások elmaradásának hatása térben és időben változó módon és mértékben jelentkezik. A beavatkozások, létesítmények és müvek által előidézett változásokat a beruházás környezeti hatásának nevezzük. A különféle vízrendezési tervek (beleértve az ún. „nulla" változatot is) megvalósításának a hatásokat tekintve a következő fokozatai lehetségesek: - folyamatosan (jó, vagy rossz irányba) módosul az agro/hidro-ökopotenciál, azaz változik az eutrofizációs folyamatok mértéke, a talajvízjárás, a lefolyó felszíni és felszín alatti vízhozam, a vízszintek, az evapotranszspiráció, a höháztartás, a víz öntisztulási folyamata és a minősége; - új minőségű környezet (jobb, vagy rosszabb) jön létre a korábbi biológiai helyzet teljes megszűnésével, ebben a vonatkozásban megváltozik a táj és a vizek élővilága, a klímaviszonyok és levegöállapot, a víz hasznosításának lehetősége és módja, a csatornák körül az épített környezet és a kapcsolódó vízrendszer állapota. A nemkívánatos változások egyrészt akkor jelentkezhetnek, ha a beavatkozások hatásait nem, vagy helytelenül vesszük figyelembe, másrészt ha a jó tervet rosszul, vagy rossz módszerekkel valósítjuk meg, vagy a fenntartásáról nem gondoskodunk. A fenntartás elhanyagolása, vagy szándékos elhagyása a tapasztalatok szerint 20 év alatt „eredeti ősállapotot" eredményez egy vízfolyásnál. A nem megfelelő módon, vagy mértékben végrehajtott munkák nemkívánatos hatásai: - a meder feliszapolódás növekedése; - a vízterek eutrofizációjának fokozódása; - a talaj víz-, hö- és levegőháztartás romlása; - csökken, vagy teljesen kipusztul a természetes növény- és állatvilág; - a mikroklíma romlása; - káros mértékben csökken, vagy megemelkedik a talajvízszint; - romlanak az öntözési-, ivó- és ipari víz beszerzésének körülményei. A hatásokat vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági lehetőségek határán belül a környezet megvédése, a természeti értékek megőrzése fontos mezőgazdasági érdek is. A beruházás környezetvédelmi költségei a gyenge, vagy a közepes ökológiai adottságú területekjavulása útján, továbbá az ökoturizmus, a vadászat, a biogazdálkodás stb. kapcsán kompenzálódhatnak.