Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Madarassy László: Természetharmonikus és integrált vízrendezés

Természetharmonikus és integrált vízrendezés 257 A vízrendezési munkák tervezésénél tehát a társadalmi igények és érdekeltség feltárásával és a környezetváltozás hatásaival fokozottan kell foglalkozni. Ezeknek felmérése környezeti hatásvizsgálattal történik. A hatásvizsgálat kedvező esetekben az érdekeltség elismerését is eredményezi, amely egyben a többletköltségek érdekeltség arányában való felosztását is jelenti. Az ilyen alapon történő tervezés gyakran az anyagi keretek bővülését hozza, illetve beruházás-bővítést is lehetővé tehet. 3.2. A vízrendezés környezeti vizsgálata Egy beruházás kapcsán a környezet vizsgálatának célja az, hogy döntési alapot adjon a műszaki, gazdasági szempontból lehetséges és megfelelő alternatívák közötti választáshoz, oly módon, hogy a döntéshozók tájékozottak legyenek az általuk kiválasztott változat hatásairól, s hogy a társadalmi fogadtatás is a lehető legkedvezőbb legyen. Ezek, mérnöki felfogásban egyszerűbben azt jelentik, hogy műszakilag a kor technikai színvonalának megfelelő, és jó alkotás valósuljon meg. A hazai jogi szabályozások közül ki kell emelni ,yl környezet védelmének általános szabályairór szóló 1995. évi Lili. törvényi (továbbiakban környezetvédelmi törvény), valamint a környezeti hatásvizsgálatokra (KHV) vonatkozó kormányrendelet előírásait. Az előírások értelmében új tervezett vízrendezési beruházásnál 5 km

2-t meghaladó területnagyság esetén kell hatásvizsgálatot végezni. A hatásvizsgálatoknál alapvető feltétel, hogy ne egyetlen, hanem több alapváltozat elemzésére kerüljön sor. A magyar szabályozás minimum három alapváltozat elkészítését írja elö. Ezek az ún. „0" változat és kettő valóságos beruházási változat. Ezen bizonyításra nem szoruló feltétel teljesítése a gyakorlatban sokszor nehézségekbe ütközik. A vízrendezés tervezésében igen nagy jelentőségű módosulás, hogy a domináns környezetvédelmi szempontok mellett, helyet kap a gazdasági, a társadalmi és a műszaki optimalizáció is. Ennek megfelelően, már nemcsak „tervezett projektről", hanem korábban megvalósult (meglévő) beruházásról is készíthető hatástanulmány. Meglévő létesítmény esetén a vizsgálatoknak két útja, illetve formája van: — a környezeti felülvizsgálat, melyre a környezetvédelmi felügyelőség kötelezi az érdekeltet akkor, ha környezet-veszélyeztetést, vagy környezetkárosítást észlel; és - a környezeti teljesítményértékelés, melyet saját környezetvédelmi teljesítménye értékelésére (átvilágítására) és fejlesztésére végezhet az érdekelt, és kérelmére a felügyelőség jóváhagyja azt. Altalános következtetés, hogy minden olyan tervezett tevékenységre, melynek környezeti hatásai vannak, ún. előzetes, vagy egyszerűsített KHV-t indokolt készíteni. Az esetek túlnyomó részében ez a tervezéssel együtt és kis költséggel kidolgozható. Ez alapján eldönthető, hogy a projekt valamilyen formában megvalósítható, avagy el kell vetni.