Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Madarassy László: Természetharmonikus és integrált vízrendezés

254 Madarassy László lehetőleg ne legyenek. Az esetleges talajcsőhálózatokat kis eséssel, nagy öszszegyülekezési időtartamra törekedve kell létesíteni; — lehetőség szerint mérsékelni kell a magasvezetésű csatornák és tározók káros környezeti hatását. Ennek csökkentése a szivárgó víz felfogásával és hasznosításával, vagy szivárgásgátló függönyökkel történhet; — lehetőség szerint kerülni kell a csatornák vízszintjének túlzott leszállítását. Ha a gravitációs vízelvezetés miatt egyes csatornákban nagyon alacsonyan kellene tartani a vízszintet, a gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve szivattyús víztovábbítást célszerű alkalmazni; — a tisztán lecsapoló rendszerek helyett, ha a talajtani és a domborzati viszonyok ezt lehetővé teszik, a lecsapoló-vizpótló rendszereket kell előnyben részesíteni; — övcsatornákat és meg-, vagy lecsapoló csatornákat nemcsak a rendezendő terület érdekében, hanem esetenként a szomszédos területek védelme céljából is létesíteni kell; — esetenként a szomszédos területeken a bekövetkező mellékhatások csökkentése érdekében részleges tereprendezést kell végezni (töltés, bevágás); — kisebb vízfelületeket, amennyiben a hidrogeológiai viszonyok lehetővé teszik, fel kell használni talajviztáplálásra nyelők alkalmazásával. 2.4.2. A természetes vizek védelme a szennyeződéstől. A vízgyűjtő hidrokémiai háztartásának érdekében a lefolyó vízben oldott valamennyi anyagot számításban kell venni. A vizek kémiai összetétele elsősorban a következő tényezőktől függ: — talajtípus, — a lecsapolás intenzitása, — istálló- és mütrágyázási gyakorlat, — termesztett növények, — agrotechnika. A vízminőség-védelem leghatékonyabb módszere e vonatkozásban a zárt vízgazdálkodási rendszerek alkalmazása, amely a lefolyó vizek összegyűjtése, tározása és újrahasznosítása útján lehetséges. A lejolyó vizek újrahasznosítása, vagy felhasználása történhet: — a táblán belül összegyűjtéssel és mélybeszivárogtatással; — rét és legelő öntözésére friss víz hígítással, vagy hígítás nélkül; — a talajvíz pótlására drénhálózatba épített nyelőkkel és szivárogtatókkal. A mezőgazdasági területekről származó nagy ásványi- és szervesanyag-tartalmú vizek közvetlenül nem használhatók fel, sőt közvetlenül élővizekbe sem vezethetők. Az ilyen minőségű vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a bevezetési helyeket átemelés esetén az átemelő telepeket is levegőztető berendezésekkel kell ellátni. A vízvédelemnek fontos területe a nagy szervesanyag-tartalmú élelmiszeripari szennyvizek és az állattartó telepekről származó vizek mezőgazdasági hasznosítása. Bár az ezzel kapcsolatos problémák nem tartoznak közvetlenül a vízrendezés körébe, de cn-