Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Madarassy László: Természetharmonikus és integrált vízrendezés

246 Madarassy László fö törvény igv száll: I. A ' vizek kevés jóidét foglaljanak. " Magyarázata: „A ' vizeket semmivé tenni nintsen természeteknél fogva hatalmunkban, de ha azok viz mennviségökhöz képest mennél kisebb ágyban folynak, akkor kárt nem tesznek félre öntéseikkel, sót ágyaikai is tisztán tartják az egyesült erővel, és minden gondolható haszon vételre alkalmassá tsak igy lesznek; tehát a' ki partokat erösit és oltalmaz, a' ki motsárokat szárit, a 'ki viz-ágy kanyarokat átvág, a ' ki fokokat és ág-folyásokat el zár, a' ki (...) öntéseket gátol, a ' vizi természeti fő törvény szerint dolgozik, és igy igaza van ezekben. Majd folytatja, 2. Vizi természeti törvény: Minden víznek partja van. " A part azért szükséges, mert e nélkül a víz nem használható, mivel megközelíteni sem lehet. Az idézett munkából látható, hogy Beszédes például a Nádor-csatorna megvalósításánál milyen nézet rendszert alkalmazott, az adott példa esetében hogyan illesztette a természeti környezetbe a Sárrét vízrendezését. Az egykori vizes témájú vitairatokat tanulmányozva általánosítani lehet, minden kort végig kísér, hogy egyszer aszályos és meleg, máskor nedves és hűvösebb az időjárása. Meglepő, hogy az időjárás-változás kapcsán az okok, a magyarázatok és az érvek alig változnak, szinte szó szerint ugyanazokat lehet a mai vízgazdálkodási problémafelvetéseknél is visszahallani, mint például kétszáz éve. A környezeti problémák jelentkezése azonban mindig közelebb visz a megoldáshoz is. Igy jött létre például a múlt század negyvenes éveiben a „meteorológia és geológia összefíizésével és a mérnöki s gazdasági ismeretekre való alkalmazásával egy új tudományág a hydrologia " írja 1880-ban Kvassay Jenő a Mezőgazdasági Vízmütanban. Az új tudomány (...) „érdeme annál nagyobb, mert a ferde irányban fejlődő vízi tanulmányokat, melyeket egészen mathematikai alapokra akartak fektetni, visszaterelte tulajdonképpeni terére: a természet tudományokhoz". Ez az analógia emlékeztethet bennünket az ökológia, a környezetvédelem stb., mint új tudományok megszületésére. Kvassay nevezetes munkájában lefekteti: „Minden földjavitáshoz három társadalmi tényező közreműködése szükséges, úgymint a mérnöké, a gazdáé és az államférfié; az első a berendezést tervezi és foganatosítja (megépíti), a második azt fenntartja és hasznosítja, az államférfi pedig célszerű törvények és üdvös intézmények életbeléptetésével a Jöldjavitások minél nagyobb elterjedését lehetővé teszi; " Megállapításával a mai korban is egyet lehet érteni, azzal a kiegészítéssel, hogy a három társadalmi tényező mellett mára már szükség van egy negyedikre is, mégpedig a társadalmi közvélemény támogatását jelentő nem kormányzati szervezetek (NGO-k) közreműködésére. 1.2. Társadalmi elvárások Napjainkban a környezetvédelem szerepe, jelentősége növekszik, s ezzel együtt a vízrendezés korábbi szakági jellege is változik. A változások egy része abból adódik, hogy a nemzetgazdaságot a termelés mennyiségi növekedése helyett egyre inkább a minőségi, de még inkább, a fenntartható termelésre való törekvés jellemzi. Változnak a területfejlesztéssel, ill. a vízrendezéssel kapcsolatos társadalmi igények és célok is. Az intenzív mezőgazdasági technológiáknak köszönhetően a fejlettebb országokban élelmiszer feleslegek keletkeztek, már csak ezért sem szükséges a mezőgazdasági