Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

2. füzet - Liebe Pál: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon

220 Liehe Pál letve az élővilágra gyakorolt káros hatás miatt általában nem engedhető meg. A nagy vízhozamú folyók mentén ez kisebb probléma, kisebb vízfolyások, öntözővíz-csator­nák esetében azonban csak nehezen oldható meg, pl. a használt hévizek időszakos tá­rolásával és vegetációs időszakon kívül történő leengedésével. A hévíz-visszatáplálás jelenlegi ismereteink szerint csak az energetikai célú hé­vízhasznosítás esetében, vagyis a víz hőjének kinyerése után jöhet szóba. Balneológiai célú vízhasználat utáni visszatáplálásnál szigorú közegészségügyi előírások szerint le­hetne csak a vizet visszatáplálni. A hévizek besajtoló kutakkal történő visszatáplálására több példát ismerünk a vi­lágban, amelyek üzemszerűen működnek. Példákat azonban nagyobbrészt csak a ha­sadékos tárolók köréből tudunk találni (Korim 1997/a). Franciaországban, a párizsi medencében 1200-1600 m mélységközben jura mészkő­ből kitermelt 60 °C hőmérsékletű vizet használnak lakásfútésre, s a lehűlt vizet visszatáp­lálják. 60 kútpár üzemel itt. Bordeaux környékén oligocén homokkőre telepített hévízku­tak esetében a tároló kedvezőtlen hidraulikai adottságai miatt mindezideig nem került sor vízbesajtoló kutak építésére. Párizstól E-ra triász forróvíztároló homokkövek esetében is végeztek besajtolási kísérleteket, de a nehézségek miatt itt is a hasadékos tároló igénybe­vételére tértek át. Olaszországban, LardereUo környékén triász és jura mészkő és dolomit tárolóban ta­lálható gőzmezöre telepített hőerőművek elhasznált vizét is besajtolják. Görögországban, Milos szigetén bazaltos andezit és riolit közetek repedésrendszerére telepítettek termelö­és betápláló kutakat. Kaliforniában egy száraz gőzt termelő geotermikus mezőben tapasz­talt nyomáscsökkenés ellensúlyozására tisztított szennyvizet és egy közeli tó vizét nyom­ják vissza a jurakorú homokkőbe. Új-Zélandon is a telepnyomás fenntartás érdekében in­dítottak két gözmező esetében visszatáplálási programot. Japánban vulkanikus repedezett tárolóközetbe sajtolnak be forró vizet, szintén telepnyomás fenntartás érdekében alkal­maznak visszatáplálást San Salvadorban egy gözmczö esetében, amely vulkanikus táro­lóban található. A Felsö-Rajna-árok területén, Németországban repedezett tarka-homokköre telepített kútból nyert tömény sósvizet táplálnak vissza. Dániában szintén homokkő rezervoárból nyert tömény sósvizet sajtolnak vissza, s hasonló visszatáplálás folyik Belgiumban alsó­karbon korú repedezett karsztosodott mészkőtároló esetében is. Németország E-i részén szintén tarka homokkőből nyert igen tömény sósvizet táplálnak vissza, miután hőjét la­kásfútésre hasznosították. Romániában, Székelyhíd körzetében végeztek nagyüzemi víz visszanyomási kí­sérletet felső pannóniai homoktárolóban, s hírek érkeztek Temes és Arad megyében végzett hasonló visszasajtolási kísérletekről is. A székelyhídi kísérletnél igen nagy be­sajtolási nyomások (5-7 M Pa) és viszonylag kis nyelőképesség (100-120 m 3/d/MPa) adódott. Üzemszerű visszatáplálást Romániában is csak triász időszaki karbonátos képződményekkel kapcsolatban valósítottak meg Bors térségében. A hévíz-visszatáplálással kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok tehát azt mutat­ják, hogy a repedezett hasadékos közetekbe történő visszatáplálás problémamentes, a porózus törmelékes hévízadók esetében üzemszerűen működő visszatáplálásról nem tudunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom