Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

Vízügyi Közlemények, LXXX. évfolyam 1998. évi 1. füzet ÁRVIZEK SZÜKSÉGTÁROZÁSA DR. SZLÁVI К LAJOS Az árvizek kártételei elleni védelem céljából a múlt század közepétől napjainkig épült ki Magyarország árvízvédelmi müveinek rendszere, amelynek gerincét a folyók mentén épült árvízvédelmi töltések - mint elsőrendű árvízvédelmi művek — alkotják. Az árvízvédelem fejlesztésében napjaink nemzetközi irányzatát a nem szerkezeti módszerek alkalmazása jelenti, melyek a hazai árvízvédelem eszköztárában és módszerei között is megtalálhatók (Bencsik 1971, OVH 1981, KH

УМ 1995). Magyarországon az árvízvédelmi müvek rendszere nagyrészt már kiépült, meglévő adottságként kezelendő, továbbfejlesztésüket azonban változatlanul elsődlegesnek kell tekinteni, vagyis széles körűen kell foglalkozni az árvízvédelem ún. szerkezeti módszereivel is. Az elmúlt 30 év árvízvédekezési tapasztalatai bizonyították, hogy a folyók menti töltésrendszerek fejlesztése, előírt méretre való kiépítése mellett új műszaki megoldásokat és módszereket is szükséges alkalmazni, így —többek között—területi árvízvédelmi rendszereket kell kiépíteni. Ennek eszközeként került sor egyes folyókon az árvízi szükségtározás módszerének kidolgozására, a síkvidéki körtöltéses megcsapoló árvízi szükségtározók kialakítására. 1. Magyarország árvízi veszélyeztetettsége Magyarország természet- és gazdaságföldrajzi adottságai következtében a vizek kártételei elleni védekezéshez évszázadok óta jelentős és folyamatosan növekvő társadalmi érdek fűződik. Hazánk vízkár-veszélyeztetettségét alapvetően meghatározza, hogy a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik, zömében sík területű ország, ezért a környező hegyvidéki vízgyűjtőkről, a Kárpátokból és az Alpokból hozzánk érkező, nálunk torlódó árhullámok ellen gyakran szükséges védekezni. Éghajlati és természetföldrajzi helyzetünk miatt gyakorlatilag bármely folyónkon, az év bármely szakában előfordulhatnak árvizek. Az ország 93 000 km

2-nyi területéből 21 248 km

2 (22,8%) a folyók árvizei által veszélyeztetett árterület, melynek ma 97%-a ármentesített. Hazánk árvízi veszélyeztetettsége — az ártér arányát tekintve — Európában a legnagyobb. Ehhez egyedül Hollandia helyzete hasonlítható, ahol az ország területének 20%-a fekszik a folyók árvizei és a tenger szintje alatt. Egy 1994-ben befejezett felmérés, illetve sokoldalú gazdasági becslés szerint a mentesített ártéren 700 településen 2,5 millió ember van kitéve árvízveszélynek; itt található 18 ezer km

2, az ország megművelhető területének egyharmada, több mint 2000 ipari üzem; itt húzódik a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a; az összes gazdasági ágban itt termeA kézirat érkezett: 1998. П. 2. Dr. Szlàvik Lajos oki. mérnök, Ph.D., az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF, Budapest) főigazgatóhelyettese.