Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Szlávik Lajos: Árvizek szükségtározása

22 Szlávik Lajos lik az ország éves bruttó termelési értékének mintegy 25%-át; az itt felhalmozódott nemzeti vagyon 1994-es árszinten számítva 2400 milliárd Ft-ra tehető. A folyók árterülete 151 ártéri öblözetre tagozódik. Ezek az öblözetek olyan, a természetes domborzat, vagy mesterséges létesítmény(ek) által határolt területek, amelyeket az árvíz elönthet anélkül, hogy a kitört víz másik öblözetbe juthatna. A gazdaságilag legfejletlenebb árvízi öblözetekben az egyszeri elöntésből eredő kár 1 milliárd Ft alatti. Egy-egy ártéri öblözetben az egyszeri elöntésből származó várható minimális kár 5-6 milliárd Ftra, az átlagos kár 26 milliárd Ft-ra tehető. Az ország gazdaságilag legértékesebb öblözeteinek elöntésekor esetenként 50 milliárd Ft feletti veszteséggel kell számolni (Szlávik— Varga-Váradi 1996). Az utóbbi évtizedek legátfogóbb országos árvízvédelmi kutatási-fejlesztési munkáira az 1970. évi Tisza-völgyi árvizet követően került sor (Bencsik 1971). Felülvizsgálták a töltésezett folyók korábban meghatározott mértékadó árvízszintjeit (VITUKI 1964), bevezették a mértékadó árvíz fogalmát és azt valamennyi hazai folyóra meghatározták (VITUKI 1976), lehatárolták az ország ártéri öblözeteit, elkészítették azok lokalizációs számításait (VITUKI 1977). Ezekre az anyagokra alapozva készült 1. ábra. Vizvisszavezetés az elöntött területről a Kettős-Körös jobb parti töltésszakadás ideiglenes elzárásán keresztül (1980. augusztus) Fig. 1. Drainage of the inundated land through the temporary closure structure of the dike rupture on the right-bank levee of the River Kettős-Körös (August, 1980). Bild 1. Wasserrückleitung vom überfluteten Gebiet durch die provisorische Sperre des rechtsufrigen Deichbruches an der Kettős-Körös, im August 1980 рис. 1 Выпуск воды из аварийного водохранилища обратно через временное перекрытие в правобережной защитной дамбе р.Кеттёш-Кэреш (август 1980 г.)