Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

188 Símig Péter Az 1990-es és 2020-ra várható, egy fóré jutó villamosenergia-igényt a 4. ábra mutatja. A különböző földrajzi régiókra való felosztás feltárja az azok közötti nagy különbségeket. Általában az iparosodott országokban az egy főre vetitett villamosenergia-igény messze meghaladja a fejlődő országokét. Emellett a városiasodás ebből a szempontból kiemelkedő szerepet játszik, mivel a villamosenergia-ellátás városi központokban jobban elérhető, mint a szétszóródó ellátást igénylő vidéki területeken. Az előjelzett hatalmas népességnövekedés a fosszilis tüzelőanyagok gyorsuló felhasználásához vezethet a CO

2 és más üvegházhatást okozó gázok általi általános felmelegedés kockázatával együtt. Ezen hatások csökkentésére nagyobb bizalmat kell adnunk olyan nem környezet szennyező forrásoknak mint a vízenergia villamosenergia termelése. A világ villamos energia termelése 1990-ben kb. 12 100 TWh/év volt. Ez a termelés 2020-ra várhatóan 23 000 TWh/év-et ér el, ami átlagosan évi 2,2%-os növekedésnek felel meg. Ezen növekedési ütem energiaforrásokra osztva feltételezések szerint a következő: vízenergia kb. 3,6%/év, atomenergia 2,4%/év, szén 1,3%/év, földgáz 2,8%/év, és olaj kevesebb mint 0,1%/év. A villamosenergia-termeléssel összefüggő összes széndioxid-kibocsátás 1990ben mintegy 6150 Mt/év volt, majdnem teljesen a fosszilis tüzelőanyag égetéséből eredően. A fenti feltételezéseken alapulva-figyelembe véve olyan intézkedéseket is, mint pl. a tüzelőanyag-tisztítás és tiszta szén technológia — ez a kibocsátás 7840 Mt/év-re nő várhatóan 2020-ra, vagyis kevesebb, mint 30%-kal nő az 1990-2020 közötti három évtizedben, az ugyanezen idö alatt bekövetkezett 90%-os villamosenergia-termelés növekedése ellenére (5. ábra). 6. A vízenergia hasznosításának, környezetvédelmi hatása 12 000 Mt/év 8 000 4 000 0 6 150 5. ábra. A CO

2 -kibocsátás alakulása a világon 1990 2020