Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

UNIPEDE-tanulmány a világ vízerökészletének hasznosításáról 189 A vízenergia környezetszennyezést csökkentő hatásának illusztrálására a fenti diagramban a CO

2-kibocsátás látható vízenergiával és anélkül, ahol az 1990. évi és a 2020-ra feltételezett vízenergia fosszilis tüzelőanyaggal lenne helyettesítve. így a vízenergia világszerte csökkenti a szén-dioxid villamosenergia-termelésből fakadó kibocsátását 1990-ben kb. 22%-kal és 2020-ben mintegy 34%-kal a villamosenergia-termelés más módjainak háttérbe szorításával. 7. A villamosenergia-termelés átlagos költsége A különböző energiaköltségek összehasonlításának célja a vízenergia költségének olyan, egyéb villamosenergia-termelési módokkal való összehasonlítása, amelyek a legvalószínűbbnek tűnnek a következő két-három évtizedben versenytársként. Ezért, például a gáztüzelésű erőmüvek energiaköltségét az új, fejlett, nagy hatásfokú kombinált ciklusú blokkokéval számították. A termelési költség csökken az amortizációs idő növekedésével. Ezért az értékcsökkenési időszaknak meg kell egyeznie az erőmű effektív élettartalmával. Ez az az idő, amelyik az üzembe helyezéstől eltelik az élettartamot meghosszabbítani képes teljes felújításig. Az értékcsökkenési időszakra a vízerőműnél 60 évet, a hőerőműveknél 25, az atomerőmüveknél pedig 30 évet vettek alapul. A leszámítolási kamatláb hatása a vízenergia költségére nagyobb, mint a hő- vagy atomerőmüvekére, mivel a vízerőművek üzemviteli és karbantartási költségei az összköltségnek csak kb. 10-20%-át teszik ki, míg a hőerőműveké kb. 70%-ot, ami a tüzelőanyagköltséget is tartalmazza. Az összehasonlítás 8%/év leszámítolási kamatlábbal történt minden berendezésre. A vízerőmüvek általában sokkal kisebb kihasználási tényezővel üzemelnek, mint a hő- és atomerőmüvek. Ennek az az oka, hogy pl. a tározós vízerőmű a változó terhelésre nagyon gyorsan tud reagálni, ezért ezeket főleg szabályzó és csúcserömüként üzemeltetik. A vízerőművek kihasználási tényezője jelenleg kb. 40%, a vízerőkészlet kihasználásának növelésével, és az energiarendszerek összekapcsolásával ez a tényező is várhatóan magasabb lesz. Mivel a villamosenergia-rendszerben a teljesítményigények kielégítésének költségét együtt kell megosztani, a vízerőmüvekre átlagosan 60%os kihasználási tényezővel számoltak. A hő- és atomerőmüvek költségeit viszont 85%os kihasználási tényezővel vették figyelmbe ( V. táblázat). A fenti összehasonlításban adójellegű költségek nincsenek figyelembe véve. Az EU-ban tervezett környezetvédelmi adóköltségek (pl. Carbon-adó) bevezetése a vízerőművekre kedvező képet adna, mivel ez az adó őket nem terhelné. V. táblázat Termelés Összehasonlító költség, 1995. évi cECU/kWh, 8% kamat Hagyományos víz Fosszilis tüzelőanyag+atom 2,6 3,3^1,5