Vízügyi Közlemények, 1998 (80. évfolyam)

1. füzet - Illés L.-Juhászné Virág M.-Konecsny K.: A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása

A Lónyay-főcsatorna vízgyűjtőjének vízháztartása 115 A területi eloszlásban, ha nem is túl jelentős, de azért érzékelhető különbségek vannak: a Gyulaháza, Petneháza, Kállósemjén, Nyiradony, észak-dél irányú tengely mentén az átlagosan lehulló évi csapadékmennyiség eléri a 620-630 mm-t, míg az ettől keletre és nyugatra eső területeken kevesebb a csapadék. A legkevesebb évi átlagos csapadék a nyugati—dél-nyugati részen levő Nyíregyháza, Császárszállás, Nagykálló, Mága körzetére jellemző, itt 530-540 mm, tehát 10-15%-kal (80-90 mm-rel) kevesebb csapadékra kell számítanunk. Hasonlóan alakult a négy évszak közepes csapadékösszegeinek területi eloszlása is. Legcsapadékosabb a nyár (VI-VIII. hónapok), amikor az éves csapadékösszeg 36%-a, vagyis 260 mm esik. Egyébként ebben az időszakban a legegyenletesebb a csapadék területi megoszlása. Általában a tél (XII—II.) folyamán van a legkevesebb csapadék, amikor az éves csapadék mintegy 18%-a, 106 mm esik. Ugyanakkor ebben az időszakban alakulnak ki a térség különböző részei között a legnagyobb viszonylagos eltérések (32%). Az utóbbi 44 évben a vízgyűjtőn lehullott legnagyobb éves csapadékösszeg 782 mm (Nagykálló-1970) és 1044 mm (Nyírbogát—1965) között volt, területi átlagban 867 mm. A legkisebb éves csapadékösszeg 302 mm (LJjfehértó-\962) és 438 mm (Petneháza— 1971) között volt, ami majdnem 70%-os eltérést mutat. A területi átlag 396 mm. A csapadék időbeni változékonyságára jellemző variációs tényező (C

v) területi eloszlásában is elég jelentős különbségek voltak, hiszen az értékek 0,18-0,27 között váltakoztak (1950-93). 4.1.2. A területi párolgás jellemző értékei. A párolgás területi változékonysága, a Lónyay-föcsatorna vízgyűjtőn, nem jelentős, ezért a nyíregyházi állomásra meghatározott párolgási értékeket az egész vízgyűjtőre érvényesnek tekintettük. A lehetséges (potenciális) párolgást az 1968-93 időszakra vonatkozóan a nyíregyházi „A" típusú párolgásmérö-kád adatai alapján becsültük. Az évi közepes párolgás 766 mm-re adódott, amiből a nyári félévre 722 mm, vagyis a teljes lehetséges párolgás 94%-a. A hideg (XI—

III) időszakban kádpárolgás mérés nincs, tehát az éves összegzésnél figyelembe vett érték 0 mm. A Tölgyesi (1993) által, a sugárzási egyenlet alapján számított „maximális párologtató képesség", Nyíregyházán 865 mm és ebből 781 mm (90%) a nyári félévben párolog el. E módszer szerint, a XI—I. hónapok párolgását nem veszik figyelembe. Az OMSZ Agrometeorológiai osztálya által elvégzett számítások és havi jelentésekben publikáltak alapján, a potenciális párolgás sokévi átlaga 934 mm, amiből a nyári félévre 737 mm (79%) jut. A szerzők által közreadott adatok szerint a leghidegebb hónapokban is van párolgás. Mindezekből valószínűsíthető, hogy a nyíregyházai párolgásmérö-kád alapján becsült átlag, 100-170 mm-rel kevesebb. Tölgyesi (1993) szerint a sugárzási egyenleg alapján számított értékek is alábecsültek, mert a módszer nem veszi figyelembe, hogy a Kárpát-medence területén a hőmérséklet advekció („oázis — hatás", „szárítókötél-hatás") a tél és a nyár folyamán egyaránt jelentős lehet.