Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Zsuffa István: Folyóink árvízviszonyainak statisztikai értékelése

Folyóink árvizviszonyainak statisztikai értékelése e Meghaladási valószínűség. P Meghaladási valószínűség,P 11. ábra. A Károlyi-féle töltésterhelés eloszlásfüggvényei Fig. 11. Distribution functions of Károlyi dike-load Bild 11. Verteilungsfunktionen der nach der Methode von Károlyi ermittelten Deichbelastung рис. 11. Функция распределения погружения дамб обвалования по Карой kilépő árhullámok során a töltésterhelés 1%-os meghaladási valószínűségű értéke 1972 előtt 20000 cm*nap volt, most ezen szélsőséges érték ezen katasztrófákat okozó (1954) számértéknek a felénél is kisebb, 8000 cm*nap. A töltésterhelés 10%-os meghaladási valószínűségű értéke 1972 előtt 9500 cm*nap volt, most ennek harmadánál is kisebb, 3000 cm*nap, a 20%-os valószínűségű érték 7000 cm*napról ugyancsak ilyen arányban, 2200 cm*napra napra csökkent. A 5,50 m fölötti, veszélyesebb töltésterhelések még nagyobb arányban csökkentek. 4. Az évi maximális árhullámok víztömegei Az aktív vízgazdálkodás igen hatásos árvédelmi eszközeinek, a domb és hegyvidéki vízfolyások árvízi vízjárást szabályozó árvízcsökkentő tározóinak, a Tiszántúlt keresztező folyókon, a Körösökön, Szamoson, stb. lerohanó árhullámok katasztrófáit elháritó ártéri vésztározóknak a méretezéséhez azonban nem elég a tetőző vízhozam, az árhullám időtartama és töltésterhelési mutatója évi maximumainak a meghaladási valószínűségi eloszlásfüggvényeit ismerni. Az árvízcsökkentő tározónak, illetve a folyami vésztározóknak az elsőrendű föladatuk a tetőző hozamok mérséklése, de ahhoz, hogy ezen föladatra ezek a tározók méretezhetők legyenek a tározandó vízmennyiségek ismerete elsődlegesen fontos föltétel. Nyilvánvaló, hogy az árhullámok különböző szinteket meghaladó vízhozamainak maximális összege, azaz az évi maximális árhullám-víztömege is pozitív számmal jellemezhető valószínűségi változó, amelynek a szintektől függő föltételes valószínűségi eloszlásfüggvényei egyértelműen számíthatók (12. ábra). A tározó méretezés során azonban nem elegendő ismernünk különkülön a csökkentendő tetőző vízhozamok valószínűségi eloszlását és az árhullám-tömegek eloszlásfüggvényét, hanem e lecsillapítandó árhullámnak ezen két paraméterét együttesen kell vizsgálnunk. A vizsgálathoz három féle alaphipotézisből indulhatunk ki. Az egységes vízgyüjtőjű és szerkezetű folyóinkon föltételezhető, hogy az árhul-