Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szilbekné Molnár K.-Petrőcz B.-Polgár A.: A nicki duzzasztómű rekonstrukciója

A nicki duzzasztómű rekonstrukciója 557 legyenek. Valamennyi egyéb tolózárnak a szabályos üzemeltetés alatt zárva kell lennie. - Ürítőcső a működtető aknából: A működtető akna nedves részéből a víz a bukón keresztül, vagy szivattyúzással, a száraz részbe kerül, ahonnan gravitációsan ürül az alvízbe. Az ürítőcső átmérője 400 mm-es PVC csövekből készült. - Kút: A kút biztosítja a tömlők feltöltésére szükséges vizet a működtető akna nedves részén keresztül. - Fenékleürítő zsilip: A felvíz leürítése a fenékzsilipen keresztül történik. A gátat automatikusan vagy kézzel lehet szabályozni. A gát mindennapi szabályozása automatikus, kézi szabályozás csak árvizek, nagyjavítás, ill. a tömlők javítása során történik. A nicki tömlős gát működése: A tömlős gát ugyanazokat a műszaki paramétereket biztosítja a duzzasztás során, mint a nyerges gát, számos előnnyel. A duzzasztási vízszint továbbra is 139,85 m В.

f., mely során a Kis-Rába öntözővíz szükség szerinti mennyisége kiadagolható (még a kisvizes időszakban is). Az automatika 139,85 m B.f.-i duzzasztási vízszintre van beállítva. Az automatikát a felvizen elhelyezett érzékelő a vezérli a szivattyúk ki-be kapcsolására. Ha a folyómederben levő felvíz szintje emelkedik, az automatika a vizet a tömlőből a működtető akna nedves részében elhelyezett szivattyúval a száraz részbe szivattyúzza, majd onnan az alvízbe kerül. A szivattyúzás mindaddig tart, míg be nem állt a megadott duzzasztási szint. Ha csökken az érkező vízhozam, a felvízszint csökken, az automatika parancsot ad az „A" épület mellett levő kútban elhelyezett szivattyúnak, hogy a működtető aknát töltse mindaddig, míg el nem éri a kívánt duzzasztási szintet. Amennyiben egy nagyobb árhullám érkezik a Rábán, a tömlő automatikus vezérlését kikapcsolják és kézi vezérlésre állnak át, mely segítségével a tömlő gyorsan leüríthető. 3. A nicki duzzasztómű tömlős gát üzemi tapasztalatai Az 1995. december 21-én üzembehelyezett III. számú bal parti nyílás tömlős gátjával (8. ábra) közel másfél év üzemi tapasztalatával rendelkezünk. Ezen időszak alatt a Rába vízhozamai úgy alakultak, hogy alkalmunk volt kis — közép és nagyvízi állapotban egyaránt meggyőződnünk a Magyarországon először alkalmazott tömlős gát használhatóságáról. Ugyancsak kedvezett a meteorológiai helyzet a szélsőséges téli időjárás kedvezőtlen hatásainak kitapasztalásáhan. További szélsőséges igénybevételt jelentett a tömlős gát számára, hogy az l-es és Il-es nyílásokban a hagyományos nyerges gátak még üzemeltek. Ezekkel a gáttestekkel részleges duzzasztást nem tudtunk biztosítani, ezért a tömlős gát szolgált egyes esetekben a részleges duzzasztás céljára. Ezen állapotokat azonban az alvízi kedvezőtlen hatások miatt minimalizálni kellett. Az üzemelési időszakot vizsgálva meg kell állapítani, hogy a tömlős gát igazolta azokat a kedvező tulajdonságait, melyet külföldi üzemeltetők már megismertek.