Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

4. füzet - Szilbekné Molnár K.-Petrőcz B.-Polgár A.: A nicki duzzasztómű rekonstrukciója

570 Szilbekné M. K.-Petröcz B

.-Polgár A

. 8. ábra. Üzemben az átépített nicki duzzasztómű Fig. 8. The reconstructed Nick river barrage in operation Bild 8. Die umgebaute Stauanlage von Nick im Betrieb рис. 8. Восстановленная ницкская плотина i egyes időszakokhoz tartozó üzemi tapasztalatok: Téli üzemidöszak: A tömlős gát előzetes elvárásaink szerint a téli időszakban lett volna kitéve a legszélsőségesebb megterhelésnek. A duzzasztott térben beállt jég a fedeles gátak előtt 0,15 m vastagságú volt, ezzel szemben a tömlős gát felső éle előtt kb. 1,0-1,5 m-es sávban szabad vízfelület alakult ki (5. ábra). Ez annak tudható be, hogy a tömlő táplálására szolgáló víz +10-12 °C között ingadozott, ezért a gáttest felett az átbukó víz nem tudott megfagyni. Ez jelentős élőmunka és egyéb költségmegtakarítással járt, mivel a gát felett a jeget nem kellett törni. (A nyerges gátak esetében napi két alkalommal el kellett távolítani a kapcsolókról és a gátélekröl a jeget.) A beton oldalfal és a tömlő találkozásánál a párafelhordás miatt kb. 2—2 m

3 jég keletkezett. Ez azonban egy idő után (kb. 3 nap) már nem növekedett és károsodást nem okozott. Az enyhe idő beálltával a gát felett a jég fokozatosan elolvadt. Az oldalfalaknál letöredezö jégdarabok a tömlős gátban károsodást nem okoztak. Az 1996-97ben jégtorlasz, vagy jégtáblák leeresztésére nem került sor. A 0,05-0,10 m vastag, 2—3 m

2 nagyságú jégtáblák átbuktatása után a tömlőn semmiféle repedést nem találtunk. Összegezve elmondható, hogy a téli időszakban a gát jelentős élőmunka megtakarítást eredményezett, üzeme biztonságos volt, az automatikus szintérzékelő és szabályozó rendszer a hideg időben üzemzavar nélkül biztosította a gát működését. Tavaszi és őszi időszak, árvizek: Átéli és nyári időszakok között jellegében azo-