Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés
326 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. tosítható, melyek összehangolt munkát végeznek egy konkrét, előzetesen jól definiált cél érdekében. Ez a cél alapvetően a vízgazdálkodási mérlegek hosszú távú egyensúlyának megteremtése kell legyen, figyelembe véve a gazdasági környezet igényei mellett az ökoszisztémák fenntartásával összefüggő igényeket is. A munka feltételezi, hogy a tervezést megalapozó alapadatok valamennyi részes fél számára rendelkezésre állnak, tehát először a vízgyűjtő megalapozó, állapotfeltáró tanulmányainak kidolgozása az időszerű. A vízgyűjtő-fejlesztés tervezése számos szakterület szakembereinek együttdolgozását igényli (vízgazdálkodás, környezetvédelem, árvízvédelem, vízminőség-védelem, természetvédelem, területfejlesztés stb.), ezért a szakértői csoportokban közreműködőket e szakterületek képviselőiből kell összeállítani. A vízgyüjtőfejlesztési tervek azért készülnek, hogy a fejlesztések összehangoltan valósuljanak meg. A többoldalú együttműködést tehát úgy kell szervezni, hogy valamilyen formában az országok kötelezettségeket vállaljanak az abban foglaltak betartására. Ez úgy érhető el, hogy a felek többoldalú megállapodásban vállalják a tervekből rájuk háruló teendők teljesítését. Javasolható az, hogy az együttműködés első fázisában olyan módszertani munka folyjon, amely megteremti a feltételeit az azonos feladatértelmezésnek. Javasolható továbbá az is, hogy az együttműködés első fázisában — két vagy legfeljebb háromoldalú együttműködés keretében — kisebb régiókra kiterjedő diagnosztikai és fejlesztési tanulmányok készüljenek 6. Az egyes tanulmányok általában két, maximum három együttműködő fél részvételét igénylik, az előbbi esetben a kétoldalú kapcsolatok intézményrendszere jól felhasználható ezen tanulmányok megvalósításának irányítására és felügyeletére. Ezt követhetik a vízgyűjtő tágabb régióira készítendő vízgyüjtőfejlesztési tervek. Szakértői munkacsoportok létrehozását javasoljuk a következőkre: - az egyes vízgyűjtő tanulmányok készítésének módszertani és értékelési feladataira, - a szabályozás és irányítás kérdéseivel való foglalkozásra, - az egyes gazdasági ágak vízigényével, vízhasználatának racionalizálásával, az ezzel összefüggő műszaki-technológiai kérdésekkel való foglalkozásra. Javasolható, hogy a témát a tagországok részéről olyan képviselő koordinálja, aki szoros kapcsolatban van a Szófiai Konvenció Nemzetközi Titkárságával. 5.4.4. Az együttműködés javasolt szakmai tartalma Az együttműködés szakmai tartalmának javasolt elemei a következők: - a Tisza-völgy felszíni és felszín alatti vízkészletének és vízgazdálkodásának feltárása és újraértékelése, különös tekintettel a környezeti hatások elemzésére. Ennek során féltétlenül készüljön a Tisza egész vízgyűjtőjére egy közös állapotfelvétel; - a vízgyűjtő fejlesztési célállapotának és fenntartható fejlődésének/fejlesztésének definiálása. A Tisza-völgy további fejlesztése fö irányainak meghatározása 6Ilyen kétoldalú, kisebb régiókra kiterjedő együttműködés lehetőségei rajzolódtak ki pl. a Körösökön és a Berettyón, ahol a PHARE-CBC (Cross Border Cooperation) projektek keretében magyar-román közreműködéssel vízgyűjtő fejlesztési tervek kidolgozása kezdődik meg 1997-ben.
