Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 327 a térség társadalmi-gazdasági adottságai függvényében, a fenntartható fejlődés/fejlesztés kritériumainak megfelelő vízgazdálkodás-fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása. A programok lehetnek szubregionális (részvizgyüjtőkre kidolgozott), módszertani és közös kutatási programok; - az integrált vízgyűjtőfejlesztés tervezés egységes tematikájának és módszertanának kidolgozása, különös tekintettel az érintett országok gazdaságának átmeneti állapotára; - a vizkészlet számbavétel és prognózis alapján e munkacsoport foglalkozhat az aktív vízkészlet-gazdálkodási módszerek (átvezetések, víztározók telepítése és üzemeltetése) kérdéseivel; - ajánlások kidolgozása a nemzetközi vízgyűjtőterületeken folytatandó vízgazdálkodási politika eszközeinek fejlesztésére és összehangolására; - a vízügyi törvénykezési tevékenység harmonizációja, az EU normákhoz való közelítés, az érintett országok közös álláspontjának kidolgozása az EU normatívák bevezetésének ütemezésére; - az egyes vízhasználati fő irányok szerint a racionális vízgazdálkodást megalapozó legjobb alkalmazható technológiák és gyakorlat közös jegyzékének összeállítása az EU-ban alkalmazott hasonló gyűjtemények térségi feltételek szerinti alkalmazásával. Egy ilyen gyűjtemény megalapozottabb vízgazdálkodási prognosztizálást tesz lehetővé és nem igényli a nehezen karbantartható tételes vízhasználati kataszterek összehangolását; - a fő vízhasznosítási irányok szerint speciális alcsoportok és szakértő teamek szervezhetők, melyek az egyes gazdasági ágak vízhasznosításának (elsősorban az energetika, az öntözés, a kistérségi vízellátás-csatornázás és a kommunális és ipari szennyvíztisztítás körében) és az ökológiai vízigény/vizes élőhelyek fenntartásának kérdésével foglalkoznak. 5.4.5. Kapcsolódások más témákhoz, nemzetközi programokhoz, ajánlásokhoz A vízgyűjtőfejlesztés tervezése rendkívül sokrétűen kapcsolódik más témákhoz, nemzetközi programokhoz és ajánlásokhoz, összefüggésben van a javasolt együttműködés valamennyi témájával és mintegy integráltan jeleníti meg az azokban külön-külön megfogalmazott célkitűzéseket. A dublini jelentés és a riói Agenda 21 felhívta a figyelmet a környezet és a fejlesztés integrálásának, a tervezés és gazdálkodás fejlesztésének szükségességére. A Duna-medence Környezetvédelmi Programjának egyik fö célkitűzése, illetve a Szófiai Konvenció fontos kötelezettség vállalásainak az egyike a megjelelő jogi, igazgatási és műszaki eszközök fejlesztése. A Konvenció megvalósítását is célzó Stratégiai Akcióprogram (SAP) közhivatalok számára megfogalmazott hét fö feladatából kettő is erre a kérdésre irányul: „A vízminőségi célok és követelményrendszerek kidolgozása ", valamint a „Szabályozási, engedélyezési és kényszerítő eszközök fejlesztése". Az Európai Unió ajánlásai, a Duna-medence Környezetvédelmi Programja, a Szófiai Konvenció egyaránt nagy súlyt helyeznek a vízgyűjtőfejlesztés tervezése térén folytatandó nemzetközi együttműködésre. Nemzetközi dokumentumok, ajánlások sora rögzíti ennek fontos szempontjait, összetevőit.