Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

322 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. Ezt követi szennyezőforrás-leltár készítése az elfogadott nyilvántartási módszer alapján az alábbiakra vonatkozóan: - a „veszélyes anyagok", azaz a toxikus, rákkeltő, mutagén, teratogén anyagok fó forrásainak számbavétele; - a növényi tápanyagbevitel főbb forrásainak számbavétele; - kutatási téma indítása a Tisza-vízgyűjtő növényi tápanyagmérlegének és az ágazati szennyezőforrások arányainak meghatározására. Az együttműködésnek kényes része a szennyezőforrásokra vonatkozó információk cseréje, felhasználása. Erre vonatkozóan a Szófiai Konvenció információvédelmi előírásai mérvadóak. Eredményes szennyezőforrás-leltár készítés a vízügyi, környezetvédelmi hatóságok részéről megköveteli a szennyezőforrás tulajdonosok, üzemeltetők aktív részvételét a felmérésben. (A. Szófiai Konvenció keretében — egyenlőre ideiglenes jelleggel —megalakult egy ún. Emissziós munkacsoport, amely első feladatai közé a szennyezőforrás-leltár készítését tűzte ki.) Az együttműködők vízminőségi kritériumokat dolgoznak ki a határokon átteijedő káros hatások csökkentésére, ellenőrzésére, megelőzésére javasolható intézkedések megalapozására. A vízminőségi kritériumok a legfontosabb tiszai vízhasználatok követelményeinek (a természetes vízi életközösség, ivóvíz ellátás, öntözés, halászat, üdülés, ipar vízminőségi kívánalmainak) összehangolásán, illetve rangsorolásán alapulnak. A vízminőségi kritériumok kidolgozásába be kell vonni a jellemző vízhasználatok szakmai képviselőit. Az együttműködők szabályokat dolgoznak ki a szennyvíz-bebocsátásokkal kapcsolatos követelményekre, a nem-pontszerű forrásokból származó szennyezőanyagok vízi környezetbe kerülésének csökkentésére. Javaslatot dolgoznak ki vízvédelmi szempontból kedvezőbb termelési technológiákbevezetésére. A Tisza-völgy sajátosságaiból adódóan az eutrofizációt okozó növényi tápanyagterhelés, ezen belül a mezőgazdasági eredetű foszfor- és nitrogénterhelés csökkentésének ellenőrzése kiemelt feladat. Konkrét együttműködési javaslat a korszerű, csökkentett tápanyagterheléssel járó mezőgazdasági technológiák megismertetése nemzetközi képzési program keretében Tisza-vö\gyi mintagazdaságokban (workshop és pilot program). A mezőgazdasági szakemberekre orientált program a vízügyi, a környezetvédelmi és az agrárágazat együttműködésével valósítható meg. Az együttműködök programot dolgoznak ki a hullámtéri, vízparti és egyéb nedves élőhelyek helyreállítására a növényi tápanyag visszatartás, a biológiai diverzitás fenntartása érdekében. A javaslat indoka az árterületek, mellékágak alábbi feladatai a vízi környezetvédelemben: - számos vízi élőlény szaporodási helye a mellékág, árterület; - menedékhely a vízi élővilágnak pl. árvíz vagy szennyezéshullám levonulásakor; a mellékágakban, ártéren túlélő egyedek újranépesítik a főágat; - táplálékforrás az ártér, mellékág-rendszer, ugyanakkor a folyóvízzel érkező növényi tápanyagok (nitrogén- és foszforvegyületek) hasznosítója az ártéri növényzet.