Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés
A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 323 Az együttműködök programot készítenek a folyó menti élőlény-migrációt elősegítő zöld folyosók bővítésére, az elszakított részek összeköttetésére. Az élőlény-migráció a biodiverzitás fenntartásának nélkülözhetetlen eleme. A zöld folyosók rehabilitálása, bővítése területhasználati konfliktusokkal jár. Ki kell térni a helyi és nemzetközi szervezettségű környezetvédelmi társadalmi szervezetek szerepére a programban. Szükséges a lakosság tájékoztatása és bevonása a területhasználati döntések előkészítésébe. 5.3.5. Kapcsolódások más témákhoz, nemzetközi programokhoz, ajánlásokhoz Az állapotfelmérésre vonatkozó javaslat kapcsolódik a megfigyelőrendszerek összehangolása, adat- és információcsere témakörhöz. Az EU harmonizáció érdekében az állapotfelmérésnél egyben figyelembe kell venni az Európai Unió vízminőségi monitoringra és adatszolgáltatásra vonatkozó 77/795 EEC direktíváját. A szennyezőanyag kibocsátás ellenőrzését az ezzel kapcsolatos EU direktívákkal összhangban kell elvégezni, figyelembe véve a Szófiai Konvenció előírásait. A nedves élőhelyekre vonatkozó program kapcsolódik a Duna-medence környezetvédelmi programja stratégiai intézkedési tervéhez (SAT), amelynek előkészítő munkái kiterjedtek a Tisza-völgy veszélyeztetett vízi ökoszisztémáinak felmérésére. Az EU Környezetvédelmi Ügynöksége keretében működő vízkészlet-megfigyelési központ által koordinált programok alapján dönthető el, kínálkoznak-e lehetőségek a megfelelő kapcsolódáshoz. 5.4. A vízgyűjtőfejlesztés összehangolása 5.4.1. Az együttműködési téma helyzete, indokoltsága A nemzetközi tapasztalatok és tendenciák szerint a vízgazdálkodás összetett feladatai és a fenntarthatóság követelménye csak az integrált vízgyüjtőfejlesztéssel, mint tervezési és fejlesztési módszerrel egyeztethetők össze (Lundquist 1985, Bogárdi 1993, Ijjas 1994, Pálfai 1994). Külön indokolás nélkül idézzük „A víz és a környezet" elnevezésű nemzetközi konferencia (ICWE Dublin, 1992. január) jelentését (Csermák 1993): „A vízgazdálkodás-fejlesztés tervezését — a rövid és hosszú távú igényeket egyaránt figyelembe véve — integrált módon kell végezni, azaz bele kell építeni a fenntartható fejlődés irányelvének megfelelő környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat. A tervezés során figyelembe kell venni az összes vízhasználó követelményeit, valamint a vizek kártételei ellen való védekezéssel és a károk csökkentésével kapcsolatos követelményeket. A vízgazdálkodási tervezés a társadalmi-gazdasági tervezés elválaszthatatlan része legyen. A vízzel, mint szűkös és sebezhető készlettel való fenntartható gazdálkodás egyik előfeltétele, hogy bárminemű tervezésnél és fejlesztésnél minden vízzel kapcsolatos költséget számításba kell venni. " Az „Agenda 21" 10. fejezete rámutatott a tervezés és gazdálkodás fejlesztésének szükségességére, a környezeti elemek integrálásának fontosságára.
