Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

318 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. közvetlen érdekeltségük az együttműködésben (pl. határ menti szükségtározók üzemeltetése, lokalizációs töltések kezelése stb.). Hasonló gondolatmenet szerint lehet értékelni a vízminőségi kárelhárítási feladatokban fennálló érdekviszonyokat is. Az elmúlt évtizedekben lényegesen növekedtek a vízminőségi kárelhárítási feladatok a Tiszán és mellékfolyóin. Rendszeresen visszatérőek a mellékfolyók határon túli szakaszairól érkező rendkívüli vízszennyezések. (Pl. 1990 augusztusában a Szamoson érkező szennyezőanyag hatására a Tisza oxigéntartalmának drasztikus csökkenése és az élővilág részleges pusztulása; 1993-ban pakura-szennyezés a Szamoson, 1994-ben olajszennyezés a Bodrogon, 1995-ben & Berettyón-, vissza-visszatérő nehézfém szennyezés a Túron stb.) A vízminőségi haváriák megelőzése és elhárítása, a biztonságos vízgazdálkodáshoz szükséges vízminőség fenntartása csak szoros nemzetközi együttműködéssel lehetséges. A vízkár-elhárítási témaköröknél felvetődhet, hogy ezeket a kétoldalú határvízi kapcsolatok keretében kellene megoldani, miután kevés olyan közös elem emelhető ki a megoldandó feladatok közül, amelyekben csak és kizárólag többoldalú alapon lehet eredményt elérni. Ugyanakkor nem elhanyagolható az az előny, amely a vízgyűjtő egységes egészként való kezeléséből valamennyi érintett állam számára jelentkezhet. Fontos lehet a kárelhárítási feladatokkal kapcsolatos metodikai együttműködés is. 5.2.3. Az együttműködés alapvető formái és módja A vízkár-elhárítás fejlesztésében folytatandó együttműködés jelentős részben folyamatos operatív kapcsolattartást igényel, ezért - mint a többi téma esetében - itt is célszerű szakértői munkacsoport, ezen belül külön-külön alcsoport felállítása az árvízvédelmi és a vízminőségi kárelhárítási témakörökben. 5.2.4. Az együttműködés javasolt szakmai tartalma Az együttműködés szakmai tartalmaként az árvízvédelem területén a következő témakörök javasolhatók: — vízkár-elhárítási rendszerek összehangolt fejlesztési feltételeinek kialakítása; — mértékadó árvízszintek és árvízi hozamok közös felülvizsgálata; — árvízvédelmi és folyószabályozási müvek egyeztetett fejlesztésére irányuló tanulmánytervek kidolgozása; — az összehangolt fejlesztési tervek kidolgozása és megvalósítása; — vízkár-elhárító és riasztó rendszerek fejlesztése, ezen belül irányelvek kidolgozása a Tisza vízrendszerében lévő tározók üzemelési rendjének és az árhullám csúcsok csökkentése érdekében (beleértve a szükségtározókat is); — vízkár-elhárítási szervezetek együttműködésének fejlesztése. A vízminőségi kárelhárítási helyzetek összehangolt megoldásának feltétele a Tisza-völgyi országok egységes állásfoglalása — a Duna védelmére és fenntartható használatára kidolgozott Szófiai Konvencióban (1994), — a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára érvényes Helsinki Konvencióban (1992)