Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 319 rögzített, a vízminőségi kárelhárításra vonatkozó előírások, irányelvek érvényesítésé­ről, alkalmazásáról ( VI. táblázat). Az összehangolt fejlesztés feltétele továbbá, hogy az egyes államok saját állam­igazgatási rendjükkel összhangban biztosítsák a ellenőrzési és igazgatási kereteket az alábbi kérdésekben: — különleges megelőző rendszabályokat igénylő és engedélyhez, valamint koc­kázatbecsléshez kötött tevékenységek és anyagok veszélyességének meghatá­rozása; — engedélyezési eljárás az olyan tevékenységekre, amelyek veszélyes volta miatt nemzetközi élővizek vízminőségi haváriájának kockázatával járnak; — érzékeny, azaz rendkívüli szennyezések által kiemelten veszélyeztetett terüle­tek nyilvántartása; — veszélyes helyzetekre és veszélyes tevékenységekkel összefüggésben védeke­zési tervek készítése; — a véletlen jellegű szennyezések szempontjait figyelembe vevő hosszú távú víz­gazdálkodási tervek, valamint a veszélyes tevékenységek telepítését és a meg­lévő veszélyes tevékenységek közelében tervezett új fejlesztéseket szabályozó terület-felhasználási tervek. A vízminőségi kárelhárítás terén a Tisza-\ö\gy\ többoldalú nemzetközi együttmű­ködés keretében két fő témacsoport jelölhető meg: — Az összehangolt vízminőségi kárelhárítási tervek kidolgozása és megvalósítása Az előrejelző és riasztó rendszerek tegyék lehetővé az elhárító és védőintézkedé­sek, a károk lokalizációjának és a kockázatok csökkentésének mielőbbi megvalósítá­sát. Ennek érdekében az országok törekedjenek közös hírközlő hálózatok létrehozásá­ra, beleértve a riasztás és visszaigazolás céljaira szolgáló egyeztetett jelkulcsokat, továbbá összekapcsolható adatátviteli és feldolgozó rendszereket. A vízminőségi kárelhárítás témakörében az egyes országok biztosítsák a kü­lönböző fokozatú kárelhárítási tervek kidolgozását és alkalmazását a Tiszát érintő rendkívüli szennyezések megelőzésére, elhárítására, ill. csökkentésére, az elérhető eszközök leghatékonyabb felhasználásával. A káros tevékenységeket végző üze­meltetőket kötelezni kell helyi (üzemi) kárelhárítási tervek kidolgozására és ezen tervek rendszeres értékelésére. Az egyes országok dolgozzanak ki és vezessenek be területi védelmi terveket. Ezeket a területi védelmi terveket országos, regionális és/vagy helyi szinteken kell kidolgozni, úgy, hogy ezek illeszkedjenek az üzemel­tetők által kidolgozott tervekhez. Az üzemi és területi tervek kapcsolódjanak az esetleges haváriák hatékony elhárítása érdekében. Az érdekelt országok gondos­kodjanak védelmi terveik összehangolásáról, ezek egyeztetéséről, az alapul szol­gáló követelményrendszerrel együtt. Ahol erre lehetőség van, dolgozzanak ki kö­zös védelmi terveket. A kárfelmérés és kártalanítás témakörében fontos szempont a nemzetközi élővi­zek vízminőségi haváriái által okozott károkért felelősség és kártérítés, valamint víz­minőségi haváriák esetén a kölcsönös segítség. Az országok saját törvényeikben töre­kedjenek a haváriák által okozott károk megfelelő kártalanításának biztosítására. Az érintett országok nyújtsanak egymásnak segítséget a károk felmérésében. A kárfelmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom