Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés 313 ban az egyes szakmai területek szerint létrehozott munkacsoportok, esetleg alcsoportok, valamint az ezek koordinálását és a döntéshozatalt szolgáló átfogó bizottság és/vagy elnökség és/vagy közgyűlés szervezeti rendszerével biztosítható. A javasolt együttműködési témacsoportok is igénylik a maguk nemzetközi szakmai munkacsoportjait, melyekbe az egyes országok szakigazgatási szervezeti és feladat-megosztási rendszerének megfelelően kell az érintett szakma reprezentatív képviselőit bevonni. A sokoldalú együttműködés keretében gondozott témák között többnek a megvalósítására kedvező keretet biztosíthatnak a kétoldalú intézményrendszer feltételei (pl. operatív információcsere, közös és egyeztetett mérések, technikai közreműködés stb.). Meg kell teremteni a sokoldalú együttműködés témái és a kétoldalú határvízi, valamint környezetvédelmi együttműködési egyezmények testületei közötti informális és szervezetiszemélyi kapcsolatokat. Az országok számára javasolható, hogy a nemzetközi munkacsoportban jelenlévő képviselőiket megfelelő hazai szakmai és koordinációs szervezet támogassa. Ez lehet egy ma is létező igazgatási, vagy tudományos intézmény, vagy valamennyi érdekelt képviseletét biztosító, erre a feladatra életre hívott speciális bizottság. Fontos, hogy ezen támogató szervezetekben, vagy testületekben jelen legyenek az érintett területi közigazgatás, valamint a szakmai és polgári szervezetek reprezentánsai. A szakmai feladatok elkerülhetetlenül tartalmaznak olyan témákat, melyek több, vagy valamennyi témacsoportot érintik (pl. tudományos kutatás, szabványosítás, szak- és gazdaságirányítás, jogrendszer fejlesztése stb.), ezek gondozását megfelelő feladattervek, projektek, alapok és ezek bevált irányítási szervezetei segítségével lehet összefogni. Két témacsoport eleve átfogó, integráló jellegű: a mérő- és megfigyelőrendszerek összehangolása, adat- és információcsere, valamint az integrált vízgyűjtő fejlesztés az egész együttműködés kulcskérdése. Ezen témacsoportok nemzetközi munkacsoportjai és hazai háttérszervezetei a többi szakmai témacsoport képviseletét is igénylik, illetve feladataik között szerepelniük kell a megfelelő beszámolási jelentési kötelezettségnek. 5.1. Mérő- és megfigyelőrendszerek összehangolása, adat- és információcsere 5.1.1. Az együttműködési téma helyzete, indokoltsága Az elmúlt évtizedekben minden, a Tisza-völgyei érintő többoldalú kezdeményezés érintette az adat- és információcserének, valamint a megfigyelőrendszerek összehangolásának kérdéskörét. A KGST Vízügyi Vezetők Ertekezlete által létrehozott Állandó Munkacsoport keretében foglalkoztak a hidrometeorológiai észlelő és előrejelző hálózatok fejlesztésével, a vízminőségi észlelések, valamint az árvízvédekezés összehangolásával. А 7lsza-völgyi ötoldalú vízgazdálkodási keretterv kidolgozása kapcsán összeállították a legfontosabb hidrológiai és vízgazdálkodási információkat tartalmazó tanulmányt. A Duna menti országok Bukaresti Nyilatkozata alapján (VI. táblázat) előirányozták az árvízi információcsere és előrejelzés fejlesztését, vízgazdálkodási mérlegek összeállítását és a határszelvények közös vízminőségi figyelését. A Tisza-völgyei is érintő többoldalú adat- és információcsere kérdéseivel — a bekövetkezett változások miatt—a korábbi együttműködési fórumok közül jelenleg egyedül a Belgrádi Konvenció alapján működő Duna Bizottság foglalkozik (VI. táblázat), a feladatkörébe azonban csak a hajózással összefüggő napi rendszeres adat- és információcsere tartozik.