Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés

314 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. A víz mennyiségére és minőségére, a felszíni és felszín alatti vizekre vonatkozó mérő és megfigyelő rendszerek, valamint az adat- és információcsere többoldalú összehangolásának hiánya miatt jelentős különbségek vannak a különböző kétoldalú relációkban folyó tevékenységek szabályozottságában, az adattartalomban, az adatküldés gyakoriságában és az adattovábbításra használt technikai eszközök, adatátviteli csatornák tekintetében. Nincs pontos és azonosan értelmezhető észlelőhálózati kataszter, hiányzik az alkalmazott mérő- és észlelőeszközök nyilvántartása. Az alkalmazott mérési és adatfeldolgozási módszerek nem ismertek, hiányzik a vízfolyások hidrológiai, és a határokkal osztott felszín alatti víztartók hidrogeológiai atlasza is. A rendszeres adatközlés nem terjed ki számos, a vízjárást és a vízkészlet-gazdálkodást jelentősen befolyásoló körülményre, így: — a víz- és környezetminöségi jellemzőkre, — a víztározók üzemeltetési adataira, — a jelentősebb vízhasználatok tényleges adatainak közlésére. A folyók határszelvényében a vízhozam közös mérése, feldolgozása és adatok, illetve adatsorok egyeztetése csak egyes relációkban valósul meg. Jelenleg a vízgyüjtö-szintű vízkészlet-gazdálkodási helyzetelemzés a Tisza-völgyre nem végezhető el, mivel egyetlen kétoldalú relációban sem folyik adatcsere jelenlegi konkrét vízhasználatokra és távlati vízigényekre, tározott vízmennyiségekre. Mivel ezek az adatok a szükséges összetételben a partnerek egyikénél sem állnak rendelkezésre, nem készíthetők kellően megalapozott, reális vízgyűjtő-fejlesztési tervek sem. A nemzetközi és 7foza-völgyi vízügyi együttműködések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatékony adat- és információcsere, a megfigyelő rendszerek összehangolása a kétoldalú határvízi kapcsolatok mellett igényli a többoldalú együttműködési formákat is, a következők miatt: — vízgyüjtö-szintű egységes információs rendszer az országhatárokkal osztott vízgyűjtőn csak a felek kétoldalú együttműködésének koordinációja mellett valósítható meg; — ezzel biztosítható a nemzetközi vízgazdálkodási megfigyelő rendszerek közel azonos ütemü és szempontú fejlesztése az egyes partnereknél; — ezzel lehetséges a különböző országokban és szervezeteknél keletkező adatok összevetése, egységes tartalmú adatbázis létrehozása, és 7/sza-völgyi léptékű vízi és vízparti környezetállapot-értékelés megvalósítása. 5.1.2. Érdekeltség az együttműködésben; az elérhető eredmény, illetve az elmaradás következményei Magyarországnak vízföldrajzi helyzetéből adódóan rendkívül fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy a közös érdekű vízgyűjtő területekre vonatkozóan rendszeres, megbízható és összehangolt hidrológiai (felszíni és felszín alatti, mennyiségi és minőségi adatokra kiterjedő), továbbá meteorológiai, valamint vízkészlet-gazdálkodási adatcsere és tájékoztatás valósuljon meg. Erdekeinkből adódóan a rendszeres tájékoztatásnak ki kell teijednie, egyrészt a hidrológiai és hidrometeorológiai adatok folyamatos (naponkénti) kicserélésére, másrészt a vízgyűjtő területre vonatkozó vízkészletgazdálkodási, vízhasználati tevékenységekre és tervekre, azok közül is elsősorban