Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)
3. füzet - Szlávik L.-Buzás Zs.-Illés L.-Tarnóy A.: A Tisza-völgyi nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés
312 Szlávik L.—Búzás Zs.—Illés L.—Tarnóy A. Az érdekek A Tisza-vizgyüjtőn jellemzően elsősorban felvízi-alvízi ellentét, másodsorban véges készlet közös használata típusú érdekhelyzet áll fenn és az ezekből adódó érdekellentétek a jellemzőek. így számunkra a nemzetközi együttműködés célja csakis az lehet, hogy csökkentsük e helyzetek hátrányos következményeit, illetve — ahol csak lehetséges — közös előnyü fejlesztések valósuljanak meg. Ukrajnát leszámítva valamennyi parti ország más folyók, vagy a Tisza részvízgyűjtője vonatkozásában, illetve a hidrometeorológiai folyamatok iránya tekintetében „alvízi" ország, mint ahogy Magyarország Jugoszlávia tekintetében felvízi helyzetű. Ez — következetes vízügyi politika esetén - számításba vehető tényező. Az érdekhelyzetből adódó együttműködési szükségszerűség a fentiekből következően aszimmetrikus, melynek mértékét csökkenteni lehet, ha tudatosan keressük a közös előnyü fejlesztések lehetőségeit, illetve a vízgazdálkodási és — amennyiben ez lehetséges — a nem csak vízgazdálkodási területen fellelhető ellentétes irányú érdekeltségeket valamilyen szinten összekapcsoljuk az első két érdekhelyzethez tartozó témákkal. Ezen korlátozott „ellentételezési lehetőségek" jellemzően a kétoldalú kapcsolatokban kezelhetők, beépítésük a többoldalú nemzetközi együttműködés eszköztárába valószínűleg nem célravezető, de a lehetősége nem zárható ki. A kapcsolódó nemzetközi programok Az ENSZ és annak szakmai és területi szervezetei keretében folyó nemzetközi környezetvédelmi programok és kezdeményezések 5, az ezek eredményeként létrejött nemzetközi egyezmények és követendő ajánlások sok területen ugyanazon célokat szolgálják, amelyek a Tisza-vö\gyi nemzetközi vízügyi együttműködésnek is fontos elemei. Ha a Tisza-völgyi nemzetközi vízügyi együttműködés ezen programok részévé, vagy mintaterületévé tehető, akkor a fentebb említettek — megfelelő témagondozás esetén — akár külső, kiegészítő finanszírozási forrásul is szolgálhatnak a Tisza-völgyi együttműködés számára. A Riói Konferencián (1992. június) kiadott „Agenda 21" 8. fejezete felhívta a figyelmet a környezet és a fejlődés integrálásának szükségességére a politikák kialakítása, a tervezés és a gazdálkodás szintjén is. Az „Agenda 21" 10. fejezete rámutatott a tervezés és gazdálkodás fejlesztésének szükségességére, a környezeti elemek integrálásának fontosságára. Az európai integrációs folyamat és a mintaként, egyes országok esetében célként jelentkező Európai Unióbeli együttműködés egyrészt tárgyalási fórumként szolgál, másrészt kedvező szakmai, külpolitikai és esetenként finanszírozási hátteret nyújt a nemzetközi kooperációra és bizonyos módszertani egységesség számára, de ennek hatását nem szabad túlértékelni. A Tisza-völgyi vízügyi együttműködés számára elsősorban a szabványosítás és módszertani egységesség területén nyújthat támogatást és közös tárgyalási alapot. Csökkentheti az egyes szakmai témákban a viták mértékét, megkönnyítheti az azonos értelmezés és értékelés lehetőségeit. Közös szervezeti, módszertani alapok Az eredményes szakmai munka és együttműködés csak megfelelő és hatékony szervezeti és kapcsolati rendszer esetén valósulhat meg. A javasolt együttműködés összességében szolgálja a Tisza-vízgyűjtőn az integrált és fenntartható fejlődést, de a hatékonyság akkor biztosítható, ha az egyes témacsoportokkal a leginkább érintett és szakmailag legfelkészültebb szervezetek foglalkoznak. A nemzetközi vízügyi együttműködési gyakorlat példái mutatják, hogy a megfelelő szakmai munka és a hatékony feladatkezelés elsősor5Az általános érvényű és a magyarországi vízfolyásokat érintő nemzetközi vízügyi és környezetvédelmi kezdeményezéseket és egyezményeket a 2. függelékben soroltuk fel.
