Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

246 Stelczer Károly A valóság - sajnos - nem ilyen egyszerű. Ugyanis a problémát itt is a részletek és a gyakorlati alkalmazás jelenti. Az általános alkalmazás első, és talán a legnagyobb akadályát a megszokás, a régebben megtanult, begyakorolt jelölés és mértékegység jelenti. Az SI bevezetése azt is eredményezheti, hogy a már megszokott és egy-egy szakterületen sokszor előnyösen alkalmazott jelölésről, mértékegységről le kell mondanunk és új számértékeket, új nagyságrendeket kell megismernünk és megszoknunk. Az SI kialakulásának útja hosszú. Számos mértékegység-rendszert, vagy mértékegységet tanultunk meg. Volt olyan, melyet épp begyakoroltunk, máris feledhettünk (pl. kilopond). Ezért vetik fel sokan, érdemes-e ezt az újat elsajátítani. A múlt, talán kevesen gondolják, de igen régi. Huygens (1629-1695) javasolta először, hogy a testrészekhez (láb, lépés, arasz, öl stb.), ill. valamely használati tárgyhoz (pl. hordó, véka, stb.) kötött mértékek helyett metrikus mértékeket alkalmazzanak. Az első metrikus mértékegység-rendszert, az MKS-t (méter-kilogramm-másodperc) a francia nemzetgyűlés 1790. évi határozata alapján készítették el és 1875-ben tizennyolc állam — köztük hazánk is — a nemzetközi mértékegyezmény keretében, elfogadta. Gauss 1881 -ben javasolta a CGS (centiméter—gramm-másodperc) mértékegység-rendszert. Giorgi javaslatára (1901) az MKS-rendszert 1950-ben kiegészítették az amper (Giorgi eredetileg az ohm-ot javasolta) alapegységgel és így jött létre a MKSA mértékegység-rendszer, mely alapja az SI-nek. A mértékegység-rendszerek történelmi áttekintése után néhány gondolat az új nemzetközi mértékegység-rendszer, az SI alkalmazásának előnyeiről. — Egyetemes, felöleli a tudomány és a technika minden területét. — Összehangolt, ugyanis a mennyiséget meghatározó egyenlet és a mértékegységek közötti összefüggést kifejező egyenlet mindig azonos alakú, ezért nem tartalmaz átszámítási, arányossági tényezőt. — Kiküszöbölte a régebbi mértékegység-rendszerekben meglevő ellentmondásokat és értelmezésbeli eltéréseket. — A hasonló jellegű mennyiségek kifejezésére valamennyi tudományág ugyanazon mértékegységet alkalmazza és ez a gazdasági és tudományos elemzést, összehasonlítást nagyon megkönnyíti. — Elősegíti a különböző országok közötti tudományos, technikai és kereskedelmi kapcsolatokat (Csengeri Pintér 1981). Az SI mértékegység-rendszer szigorú alkalmazásának ellenzői fö érvként azt hozzák fel, hogy az SI alapegységként tartotta meg a kilogrammot, mely a kilo prefixumot tartalmazza. Az SI tehát nem küszöbölte ki teljesen a régebbi mértékegység-rendszerekben meglevő ellentmondásokat. Ugyanis a kilo prefixum azt a hiedelmet keltheti, hogy az alapegység nem a kilogramm, hanem a gramm. Ez némi bonyodalmat okozhat a kilogrammnál nagyobb és kisebb tömegegységek képzésekor. A prefixumot ugyanis nem a kilogramm névhez, hanem a gramm névhez kell kapcsolni. A kilogrammnak a tömeg alapegységenkénti meghagyása nem volt szerencsés. A döntés sajnos nagy valószínűséggel a méréstannal foglalkozók hagyomány tiszteletén,