Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve 143 - az EU-hoz történő kapcsolódási szándék miatt a vonatkozó direktívákban megfogalmazott feltételek megteremtése és végrehajtásának biztosítása. Az aktualizált keretterv 1996. évi adatokra épül és a 2010-ig végrehajtandó fejlesztési célokat rögzíti. Az aktuálizált keretterv — prognosztizált adatok hiányában —a 2010-i célállapot meghatározásánál 3125 településsel és 10,24 millió lakossal számol, s feltételezi, hogy az esetleges változások a végeredményt nagyságrendileg nem befolyásolják. 1. A keretterv célja A keretterv célja, hogy alapul szolgáljon egy környezetileg, gazdaságilag és természetesen műszaki szempontból elfogadható jogalkotáshoz, a szennyvíz-elvezetési politika kialakításához, továbbá fektessen le egy megfelelő stratégiát annak érdekében, hogy — a nemzeti környezetvédelmi programhoz igazodva - lehetőség nyíljon a befogadók védelmét biztosító és/vagy a szennyvizek újrahasznosításának feltételeit kielégítő korszerű technológiák alkalmazására, továbbá szolgáljon irányadóul a területfejlesztési bizottságok számára részletes fejlesztési programjuk meghatározásához. A keretterv másik célja, mely egyben a feladat végcélja, az EEC (1991) direktívában rögzített állapot elérése, különös tekintettel országunk Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékára. Ajelenlegi hazai szabályozás és az EEC direktívái között számos eltérés van, mely ellentmondásokra a keretterv felhívja a figyelmet és egyben javaslatot tesz azok feloldására. A keretterv alapvetően a települési szennyvizek elvezetésével foglalkozik, s a szennyvíz-elvezetés jelenlegi szintjéből kiindulva állapítja meg a célkitűzések megvalósítását szolgáló fejlesztéseket, melyek: - az életminőség tervezett növelése, - a sérülékeny és érzékeny területek (vízbázisok, befogadók) védelme, - a fejlett országok szintjéhez történő közelítés érdekében szükségesek. 2. A keretterv időrendi hatálya Az aktualizálás során következő időpontokat vizsgálták: — kiindulási (jelenlegi) állapot (1996. január 1.); — folyamatban levő fejlesztések befejezése utáni állapot (2000. év); — távlati állapot (2010. év), mely a vizsgálati időhorizont végi (tervezett) célállapotot tükrözi. A 2010. éven túl is természetesen folytatni kell a csatomázás fejlesztését. Ez elsősorban azokra a településekre vonatkozik, amelyek a meghatározott prioritások értelmében a központi támogatásból bármi okból is jelenleg kimaradtak. Az is nyilvánvaló, hogy azok