Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

144 Juhász Endre a települések, melyek a központi támogatási körbe bevonandó célokon kívül estek, de önálló gazdasági potenciállal rendelkeznek, elvezető rendszerüket (saját erőből) természetesen korábban is megvalósíthatják. Az időhorizonton belül is (2010. év) rendkívüli jelentőséget kell tulajdonítani a csatornázatlan, vagy csak később csatornázandó területeken a szakszerű közműpótlókkal történő szennyvíz-elhelyezésnek. 3. A keretterv területi határai A keretterv az ország valamennyi települését számbaveszi, s ennek figyelembevételével mutatja be az ország egészét különböző csoportosításokban, melyek: — a 19 megye és a föváros, — a 12 vízügyi igazgatóság működési területe, — a települések közigazgatási besorolása szerinti csoportok, — a települések EEC direktíva és a sérülékenysége szerinti csoportja (10 csoport), — a különböző kategóriájú vízminőség-védelmi területen található települések (külön szerepelnek pl. a Balaton vízgyűjtőjén található települések), — a kiemelt prioritást élvező (nemzeti környezetvédelmi programban szereplő) települések, — a tisztítótelepek nagysága szerinti besorolás alapján. 4. A települések csatornázási kategóriái A keretterv ún. települési csatornázási kategória-rendszert (KH1996) vezet be (I. táblázat), ahol az alkalmazási kategóriák (A, B, C, és D) a település közcsatorna ellátottság %-ától függenek. A csatornázási kategóriák bevezetése lehetővé teszi a költségek csökkentését, a legsürgősebb és a prioritást élvező feladatok ütemezett végrehajtását, a központi támogatások előtervezését, a belátható időn belüli feladatok reális kijelölését és megvalósítását. Bár a kategorizálás az önkormányzati hatásköröket bizonyos mértékig korlátozza, annak ellenére célszerű ezeket iránymutatóul közreadni, hogy a szélsőséges kezdeményezések megelőzhetők legyenek és a területi fejlesztések gazdasági (támogatási) szempontból tervszerű mederbe folyjanak. Természetes, hogy az önkormányzatok kifejezetten saját erőre alapozott fejlesztési szándékai nem befolyásolhatók. A szennyvíz-elvezetés ütemezett fejlesztése mértékének meghatározásánál kiindulási alapként az EEC (1986, 1991) direktívái szolgálhatnak alapul, melyek közül a legfontosabbak - a település lakónépességének (lakosegyenértékének, Leé) nagysága, — a terület sérülékenysége (KHVM (1995) tájékoztató szerint), mely a szennyvíz gyűjtésénél (csatornázás) mértékadó,