Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

2. füzet - Juhász Endre: Magyarország szennyvíz-elvezetési keretterve

142 Juhász Endre A fejlesztést szolgáló propaganda, valamint a kedvező központi támogatási rendszer hatására az utóbbi 3—4 évben igen erőteljes és „spontán" fejlesztés indult el. Az illetékes kormányzati szervek az állami hozzájárulás mértékének differenciálásával igyekeztek a fejlesztésre befolyást gyakorolni, ám az ágazati prioritások — az „alanyi jogon járó" támogatás mellett—korábban sem voltak kellő mértékben érvényesíthetők. Az önkormányzatokat a megkapott önállóságuk birtokában - igen gyakran hiányos szakmai ismeretek mellett — döntéseik meghozatalánál a közvetlen és rövidtávú érdekeik vezették. Más — szomszédos — önkormányzatokkal történő együttműködési készség, hosszú távra való, megfontolt tervezés hiánya sok esetben nehezen, vagy egyáltalán vissza nem fordítható hátrányos feltételeket teremtett. Az előző megállapítás hasonló módon érvényesül az üzemeltetés területén is. A fejlesztésért közvetlenül felelős Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, felismerve a kialakult helyzetet, azonnali hatállyal szükségét látta egy olyan országos keretterv kidolgozásának (ÖKO-Juhász 1995), mely a jelenlegi ellátási helyzet rögzítésével és mélyreható elemzésével—az önkormányzati önállóság megsértése nélkül, sőt kifejezetten azok támogatására kijelöli a fejlesztések irányvonalait, meghatározza a műszaki-gazdasági, környezeti, vízügyi szempontból szükséges prioritásokat, s a gazdasági háttér ismeretében a megvalósítás ütemére javaslatot dolgoz ki. E szennyvíz-elvezési keretterv egyben fontos része a nemzeti kömyezetfejlesztési programnak. Meghatározza a közvetlenül az ezredforduló elejéig (-2002. évig), valamint hosszú távon (2010-ig) végrehajtandó feladatokat. A keretterv készítése része az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltétel-rendszerében előírtaknak, azaz az ott leszögezett „direktívákat" feltétlenül ki kell elégítenie. Rendkívül fontos előrelépésnek tekintendő, hogy az 1995-ben kidolgozott „alapozó" kerettervre támaszkodva a Kormány (KH2207/1996) közreadta a szennyvíz-elvezetés fejlesztésével kapcsolatos határozatát, mely kijelöli az elvégzendő feladatokat és a végrehajtásért felelős szaktárcákat. Keretet ad különféle szabályozások megteremtéséhez, s ami döntő, rögzíti, hogy a szennyvíz-elvezetés fejlesztését — később meghatározásra kerülő feltételek mellett — hosszú távon gazdaságilag támogatja. A kormányhatározat — az EU direktíva figyelembevételével — elrendelte a keretterv 2 évenkénti aktualizáló felülvizsgálatát (Juhász—ÖKO 1996). Ezek célja az előrehaladás rögzítése, a kitűzött célállapot esetleg szükséges módosítása, illetve a fejlesztések trendjének az adott feltételek szerinti korrigálása (Juhász 1996). Az aktualizált keretterv alapfilozófiája nem más, mint: - a lakosság életminőségi feltételeinek - nemzetközi megítélés szerint is — elfogadható növelése, - a termelési tevékenységhez a szennyvíz-elvezetési infrastruktúra - piacgazdasági feltételei szerinti — biztosítása, - a másodlagos anyagok újrahasznosítására való maximális törekvés, - a természeti környezet — gazdaságilag is biztosítható keretek melletti - optimális megvédése, - a fenntartható fejlesztés iránymutató eszméinek maradéktalanul szem előtt tartása, és végül, de nem utolsó sorban,