Vízügyi Közlemények, 1997 (79. évfolyam)

1. füzet - Nagy Illés:A tiszai véderők árvízi terhelést csökkentő hatása

A tiszai véderdők árvízi terhelést csökkentő hatása 11 A tiszai hullámok jellemzőinek megállapítására a Kiskörei-tározóban méréseket végeztünk (Nagy 1983). A mérések száma még nem elegendő ahhoz, hogy nagyobb következtetéseket lehessen levonni, de megállapítható, hogy a mérési eredmények hasonlóak a Bogatirjev-Poljakov összefüggéssel számított értékekkel. 2.2. A hullámfelfutás magasságának megállapítása A töltés koronaszintjének megállapításánál figyelembe kell venni a hullámfelfutás (R) magasságát, mely tulajdonképpen a nyugalmi vízszintnek a függőleges emelkedése (5. ábra). A hullámfelfutás számítására Airy ( 1845) első tanulmányát követően сIssacson 1940, Saville 1956, Savage 1958, Hunt 1959, Zitscher 1962, Chue 1980) több módszer is ismeretes. Mi Dzsunkovszkij és Saville módszerével, (Starosolszky 1961) и = 15 m/s és В - 10 km paraméterekkel számoltuk a hullámfelfutás magasságát. A számítás eredményeit az V. táblázatban foglaltuk össze. A véderdőnek tehát szélsőséges esetben maximum 1,85 m magasságú hullámfelfutást kell lecsillapítania a vízoldali 1:3 füvesített töltésrézsün. 5. ábra. A hullámhatás Fig. 5. The effect of waves Bild 5. Die Wellenwirkung рис. 5. Влияние волнения V. táblázat A hullámfelfutás magassága Módszer Hullámfelfutás magassága (R) Módszer 3,5 4,5 Módszer méter vízmélység mellett Dzsunkovszkij 1,48 1,85 Saville 1,25 1,29