Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
1. füzet - Szlávik L.-Galbáts Z.-Kiss A.: Az 1995. decemberi Körös-völgyi árvíz és a szükségtározások hidrológiai elemzése és értékelése
Az 1995. decemberi Körös-völgyi ár\'iz és a sziikségtározások hidrológiai elemzése... 95 A gyulai szelvényben csaknem a remeteivel egyenlő nagyságú víztömeg vonult le az árvíz idején, az itt regisztrált 133 Mm 3 ugyancsak az ötödik legmagasabb érték. (Korábbi árvizek esetében erre a szelvényre nem készültek hasonló számítások). A remetei és gyulai szállított víztömeg érték ugyancsak a Fehér-Körös dominanciáját húzza alá, hiszen a csaknem megegyező víztömeg érték Gyula esetében lényegesen kisebb mederben folyt le. A számítások során mind a gyulai, mind remetei szelvényre jó ellenőrző értékek adódtak, mivel Békésre a számítások 217 Mm 3 szállított víztömegértéket adtak. A VI. táblázatban — az összehasonlítás érdekében szerepelnek a Fekete- és Fehér-Körös 1915-1995 közötti legnagyobb árhullámainak paraméterei. 6. A rekonstruált árhullámképek A 10-12. ábrák szemléltetik a rekonstruált árhullámképek menetgörbéit, amelyek a tározások hatásának elmaradását hivatottak reprezentálni a gyulai, a remetei és a békési szelvényekben. A rekonstruált árhullámképek jellemző adatait összefoglalóan a VII. táblázatban adjuk meg. A VII. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy Gyulán a mályvádi tározás nélküli vízállás H ma x (10. ábra) fölötti értékkel tetőzött volna (H ma x=7,86 m), ami — védelmi beavatkozás nélkül - gyakorlatilag az egész Fehér-Körös jobb parti védvonalon töltésmeghágást okozott volna (Pálinkás 1996). A tényleges tetőző vízhozam azért haladja meg a rekonstruált értéket, mert a tározó által okozott esésnövekedés a vízhozam növekedését is maga után vonta. Remetén, Dobozon és Békésen kevéssel az eddigi H ma x alatt (II., 12. ábra) tetőzött volna az árhullám, ami az eddigi második legnagyobb vízállásokat jelenti az árhullámok rangsorában. Egyedül az 1974-es árvízszint volt a mostaninál magasabb az említett három mérce esetében. A Békés alatti vízmérce állomások esetében a tetőző vízszintek már mintegy 0,80-0,90 m-rel az eddigi H ma x alatt alakultak volna ki, miután a medrek előzetes teltsége elmaradt a korábbi nagy árhullámokat megelőző hidrológiai helyzettől. 7. A Fehér-Körös tetőző vízszintjének felülvizsgálata és értékelése A Fehér-Körös 1995 decemberi árhullámának tetőző vízszintjét összetett hatások alakították. Az árhullám levonulásának hevessége minden korábbi értéket felülmúlt, amit a kisjenői és gyulai vízmércék egyidejű vízállásaiból meghatározott abszolút esés-értékek igazolnak. Felmerült a gyanú, hogy a vizmércék felső tartományát állandó mérési hiba terheli. A vízszint tetőző értékeinek környezetében a folyót átívelő alsópályás hidak övlemezei vízben álltak és különböző mértékű visszaduzzasztást okoztak. A ténylegesen kialakult vízszintek pontos ismerete nélkülözhetetlen a további árvízvédelmi védmü—fejlesztéshez, a védekezési munkák szervezéséhez és a hidak vízszintemelő-visszaduzzasztó hatásának objektív értékeléséhez.
