Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
3. füzet - Hankó Z.-Starosolszky Ö.-Bakonyi P.: Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és környékének fejlesztésére
Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és hajózhatóságának fejlesztésére 307 — a megmaradó zárógátak koronájának süllyesztését, illetőleg a zárógát átépítését a Kádár-, a Solti- és a Rezéti-Duná ban, valamint a Bezerédi-Duna-ágban; — a többi Duna-ág!mellékág kitorkollásánál fenékgát építését (melynek koronája kb. 1 m-rel van a hajózási kisvízszint alatt) a gyors feliszapolódás megelőzése érdekében (az újra megnyitott és kikotrott ágban); — az apostagi és a csolnoki szigeti mellékágak rehabilitációjáról/revitalizációjáról le kell mondani, mert bevonásuk a környezeti programba súlyos hordalékgondokat okozna a Duna főágában (ami mind hajózási, mind jéglevezetési, mind árvízi okokból elkerülendő). - A Gemenci Tájvédelmi Körzet vízviszonyainak (3. ábra) rehabilitációja/revitalizációja felöleli — a meglévő mellék—és holtágak kotrását a szükséges mélységre és szélességre: Rezéti-Duna, Csertai-Duna és Nyéki-Holt-Duna', — a hullámtéren csatorna kotrását a Rezéti-Duna — Csertai-Duna — Nyéki-HoltDuna — Duna-főmeder összekötésére (az átfolyás biztosítására). - „Beruházási" és évenként ismétlődő „fenntartási" kotrás a Budapest—Baráka szakaszon elsősorban a gázlómélység növelésére a kotort anyag visszaürítésével; - A főmeder tervezett karbantartása veszélyeztetheti a paksi atomerőmű és a százhalombattai hőerőmű hűtővíz-kivételének biztonságát tekintettel a várható medermélyüléssel együttjáró vízszintsüllyedésre 7. Ennek kivédésére a Százhalombatta-Paks szakaszon és tovább alvíz felé a meder a degradáció ellen bevédendö. Miután ez kisvízi jégtorlasz kialakulása miatt kockázatos lehet, ezért ezen szakasz kialakításának mikéntjét és a kivitel ütemezését kívánatos egy hordalékos folyószabályozási kismintakísérletre támaszkodva kidolgozni. A kisvízi vízszintsüllyedés várható gondjaival szemben a várható árvízszint csökkenés előnyös. - A vizsgálatok szerint a beruházási kotrás a 2,2 és a 2,7 m gázlómélység feltételezése mellett kb. azonos nagyságrendű, míg az évenkinti fenntartási kotrás mértéke a gázlómélység növekedésével rohamosan nö. - A 2,7 m-es gázlómélység — az előirányzott beavatkozások nyomán — átlagosan évente legfeljebb 20 napig nem áll rendelkezésre szemben a jelenlegi helyzet 120 napjával (nem is beszélve a márgás gázlókról, ahol a gázlómélység gyakran csak 1,9 m). 5.3. A Kombinált Stratégia gazdasági jellemzői A tervezett munkálatok költség/haszon elemzése során kizárólag azok a költségtényezők és haszonelemek kerültek egybevetésre, amelyek a jelenlegi helyzethez és a 'Megjegyezzük, hogy a Paks alatti szakasz degradálódását Laczay (19%) sokkal szerényebbnek ítéli, mint a tanulmány-sorozat és mint Szlávik-Sziebert-Zellei-Zsuffa (1995: 3., 4. és 5. ábra). Igaz, hogy az előbbi a meder, az utóbbi a kisvízi felszingörbe süllyedéséről beszél. Ez az ellentmondás feltétlenül több figyelmet érdemelt volna.
