Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
3. füzet - Hankó Z.-Starosolszky Ö.-Bakonyi P.: Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és környékének fejlesztésére
306 Hankó Z.—Starosolszky Ó —Bakonyi P. 5.1. A Kombinált Stratégia a Budapest feletti Duna-szakaszon A Kombinált Stratégia a Budapest feletti ŰMna-szakaszon előirányozza: - A mellékágak rehabilitációját/revitalizációját, ami maga után vonja — a mellékágak kiágazásánál vízkivételi műtárgy építését a Pulai- és a KalacsiDuna-ágban, a véneki, az erebei és a koppánymonostori mellékágakban, valamint a neszmélyi és a táti mellékágrendszerben (ahol az egyes ágakat elzáró keresztgátakat is el kell távolítani); — több mellékág (rendszer) kotrásának szükségességét, mint a Kalacsi- és a Pulai-Duna-ágban, az erebei és a koppánymonostori mellékágakban; — a Kenyérmezői-patak által lehordott — nehézfémekkel szennyezett — iszap eltávolítását és elhelyezését (mint veszélyes hulladékot). - A gabäkovoi vízerőmű 1992. évi üzembehelyezése következtében előállott új áramlástani helyzet különleges figyelmet igényel a Szap-Gönyű közötti Dunaszakaszon. A hajózás feltételeinek feltehetően egy folyószabályozási müvek és kotrás (beruházási, fenntartási) kombinációjából álló megoldás fog megfelelni, de a megoldás módját (időbeli ütemezését) kívánatos lenne egy hordalékos folyószabályozási kismintakisérletre támaszkodva kimunkálni. E megvalósíthatósági tanulmány keretében annyi állapítható meg, hogy: — egy 80 m széles és 2,0 m mély (egynyomú) vízi út kialakításához 7000 m 3 egyszeri és 190 000 m 3/év fenntartó kotrás szükséges, míg egy 120 m széles és 2,7 m mély (kétnyomú) vízi út kialakítása 215 000 m 3 egyszeri és 300 000 m 3/év ismétlődő kotrással érhető el (20 év alatt); — ha az első tíz év kotrási munkái után a vízi út kialakulását folyószabályozási beavatkozás is segíti (oldalsarkantyúk, vezetömúvek), akkor a 120 m széles, 2,7 m vízi út fenntartó kotrása lecsökkenhet 60 000 m 3/év értékre is a második dekádban; — a tanulmány javaslatot tesz a szakaszon található sarkantyúsorok (az újonnan kialakuló kanyar-inflexió sorozat ritmusának megfelelően) átvonalazására és a szemben levő sarkantyúsorok átlapolására. - A Gönyű alatti szakaszon a gázlók kotrása (visszaürítéssel) és a márgás/sziklás kitüremkedések robbantással és kotrással tarthatók karban. A tervezett beavatkozásokat egybevetve a jelen helyzettel és a tervezett fejlesztésekkel a tanulmány megállapította, hogy a környezeti igények (mellékágak vízellátása; szigetek, hullámtér, mentett ártér talajvize; üdülési/turisztikai szempontok; vízellátási-kapacitások) maradék nélkül kielégítést nyertek. A hajózási igények kielégítése kapcsán előirányzott, a kotrott anyag visszatöltése a kisvízszint-süllyedést is kivédheti. A beavatkozások nyomán általában a 120 m széles (kétnyomú) vízi út 2,7 m mélységű csúcsgázlója évi mintegy három hétig nem áll rendelkezésre, ami lényegi fejlődést jelent a jelen állapothoz viszonyítva (80 m és 1,4 m). 5.2. Kombinált Stratégia a Budapest alatti Duna-szakaszon A Kombinált Stratégia előirányozza a Budapest alatti Duna-szakaszon - A mellékágak ökológiai rehabilitációját/revitalizációját — az elzáró gátak elbontását az adonyi, a kisapostagi mellékágakban és a Szerem lei-Duna-ágban;