Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)

3. füzet - Hankó Z.-Starosolszky Ö.-Bakonyi P.: Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és környékének fejlesztésére

Megvalósíthatósági tanulmány a Duna környezetének és hajózhatóságának fejlesztésére 299 - A szigetközi és az esztergomi régiók a legfontosabb turisztikai/üdülési célpontok. Dunaalmás/Neszmély, Koppánymonostor és Vének is említést érdemel. A Szentendrei-Duna-ág turisztikai/üdülési fontossága kiemelkedő (csónakázás, horgászat, nyaralók/üdülök). A. jövőbeli fejlődést döntően az alkalmazandó folyógazdálkodási politika határozza meg. A folyamatban lévő fejlesztések: - Partbiztosítás a Duna jobb partján a Madarász-szigeti erózió kivédésére, a gabcíkovói vízerőmű alvízcsatomá)ának torkolatával szemben; - Karbantartó kotrás Szap (1811 fkm) és Gönyű (1791 fkm) között egy szerény szélességű és mélységű vízi út fenntartása érdekében; - A Gönyű (1791 fkm) és Nyergesújfalu (1732 fkm) között szükségessé váló partbiztosítások; - A Nyáros-sziget (1722 fkm) menti nem kielégítő méretű meder kotrása egy 80 m széles és 2,5 m mély vízi útat eredményezett; - Karbantartó kotrás szükséges a Váci- és a Szentendrei-Duna-ág szétválásánál (a Szentendrei-sziget felső csúcsa környezetében), hogy elegendő vízhozam jusson a Szentendrei-Duna-ágba. A Budapest fölötti Duna-szakasszal összefüggésben, nem közvetlen folyószabályozási célok érdekében történő fejlesztések közül érdemes kiemelni: - A vízgyűjtő területen a szennyvízcsatornázás és -tisztítás fejlesztése; - Várható, hogy a dunai hajózás fejlődni/növekedni fog egyrészt a hagyományos folyami szállítás természetes fejlődése folytán, másrészt új folyami szállítási igények keletkezése nyomán, mint amit a Duna-Majna-csatorna megnyitása vált ki, továbbá a megnövekedő keleti kereskedelemnek a vízi útra terelhető része eredményez; - Várható, hogy az ipari termelés fellendül a Duna mentén (különösen az olyan, aminek a nagytömegű szállítási igénye vízi úton kielégíthető); - Két új kikötő épül: egyik a Mosoni-Duna-ág dunai torkolatánál (1794 fkm), melynek építése folyamatban van és a másik Esztergom közelében (1721,5 fkm). A Budapest feletti folyószakasz legfontosabb szabályozási kérdése, hogy a Dunacsún—bősi üzemvízcsatornás vízerőműrendszer üzembe helyezésével megszűnik a Szap alatti Duna-szakaszra a görgetett hordalékszállítás, illetőleg csak az igen nagy árvizek esetére korlátozódik. Ennek és a kotrási tevékenységnek köszönhetően a Szap-Gönyü közötti szakasz medre degradálódik. Az ezzel együttjáró vízszint-süllyedés csökkenti a környezet talajvízszintjét (előidézve a szigetek, a hullámtér, a környező mentett ártér kiszáradását, a mellékágak degradálódását; az (ivóvíz) termelő kutak kapacitáscsökkenését is). Az eredmény egy max. 80 m széles és max. 1,7 m mély vízi út. Mindezt tetézi, hogy a Nyergesújfaluná\ lévő márga küszöb csak 1,4 m vízi út mélységet tesz lehetővé (csúcsgázló). A megvalósíthatósági tanulmány összefoglalóan megállapította, hogy a jelenlegi helyzet és a tervezett fejlesztés igen szerény várható eredményei mellett sok és hátrányos következményekkel is járhat, ezért célszerű lenne más, alternatív folyógazdálkodási politikát is kidolgozni és az optimális megoldás érdekében összehasonlító vizsgálatokat végezni.