Vízügyi Közlemények, 1996 (78. évfolyam)
3. füzet - Hankó Z.-Rákóczi L.-Starosolszky Ö.: A Szap és Gönyű közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozásáról
260 Hankó Z —Rákóczi L.—Starosolszky Ó. ból néhány szakaszon célszerű megvizsgálni, hogy nem lenne-e elégséges az egynyomú hajózás. Hangsúlyozni kell, hogy az ajánlott hajózási fejlesztések lényegében nem befolyásolják a környezeti rehabilitációs intézkedéseket és fordítva." 1. A szabályozás főbb céljai és legfontosabb feltételei Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 1994. évi határozatában „A Duna-medence megőrzéséről és fejlesztéséről" címmel körvonalazta a folyóval kapcsolatos föbb fejlesztési célokat is ( PACE 1994). E határozat szerint: „a Duna szolgáljon — fő vízi útként és - amennyiben lehetséges — egy hajózási útvonal-rendszer fő ütőereként; — ökológiailag elfogadható energiatermelés fő forrásaként; — elsőrendű víztározóként mind emberi fogyasztás, mind ipari és mezőgazdasági felhasználás céljára a part menti régiókban; — és mint a természet viszonylag érintetlen területe, a turisztikai fejlesztések céljára is." (Kiemelések a szerzőtől.) A Magyar Országgyűlés 1991. évi határozatával a Budapest feletti magyar Dunaszakasz fejlesztési céljait sokkal szűkebb keretbe szorította (МО 1991). Arra kötelezte a Magyar Kormányt, hogy a bös-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett egy új megállapodást hozzon létre északi szomszédunkkal az alábbi értéksorrend figyelembevételével: ,,a) a térség ökológiai-természeti értékeinek helyreállítása, illetve fenntartása, mindenekelőtt az ivóvízkészletek megőrzése; b) árvíz elleni védekezés; c) a térség természeti viszonyaihoz illeszkedő hajózás kialakítása." A határozatok és a felkérés figyelembevételével a Szap (1811 fkm)-Gönyü (1791 fkm) közötti Duna-szakasz kisvízi szabályozásának céljait az alábbiak szerint foglalhatjuk össze: — A hajózási kisvízi vízhozam (Qh mi n = MVSz 90 = 930 m 3/s), a hordalék és a jég tervszerű, zavartalan levezetésének biztosítása; — A szakaszon található, főágon kívüli mellékágak megfelelő vízellátásának biztosítása, a természetes vagy természeteshez közeli partok megőrzése, helyreállítása; — A 25 dm merülésű hajóvonták (tolatmányok) biztonságos áthaladásához szükséges vízi út kialakítása és fennmaradási feltételeinek megteremtése Qhmin = MVSz 90 mellett; — A folyó menti területek talajvízszíne alsó határértékének stabilizálása. A fenti célok különböző feltételek teljesülése esetén érhetők el: — Az első cél elérésének feltétele, hogy a szabályozott folyómeder morfológiailag (helyszínrajzi alakulás, keresztszelvény alakja, a hossz-szelvény alakulása) és hidraulikailag kompatibilis legyen, mert ez esetben van remény a Fargue-Girardon-fé\e elvek érvényesülésére; ez ugyanis a feltétele a hordalék és a jég tervszerű levezethetöségének is.
