Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

432 Mecsei Pál kintetében a kitűzött célok jelentős részének megvalósítását eredményezte, így számottevő szerepet játszott a vízügyi költségvetési szervek működőképességének fenntartásában. A vízügyi költségvetési szervek költségvetési támogatása - reálértékének folyamatos csökkenését is tekintve - jelentős mértékben elmarad a megalapozott igényektől, az állami művek műszakilag indokolt szintű működtetéséhez és fenntartásához szükséges pénzügyi fedezettől. Az állami alapfeladatok finanszírozási feltételeinek romlása mellett, az ehhez kötődően egyre nagyobbá vált szabad - jellemzően mélyépítő-ipari - kapacitásoknak vállalkozási tevékenységek keretében történő hasznosítási lehetőségei is számottevően mérséklődtek a piaci kereslet beszűkülése és az árverseny miatt. A kialakult helyzetet az adott struktúrában és körülmények között már nem lehetett volna eredményesen kezelni, ezért 1994-re halaszthatatlanná vált a vállalkozási tevékenységek leválasztása és kft-kbe való átvitele. Az átszervezés elmaradása esetén - a vízkár-elhárítási állami alapfeladat jelenlegi, a szükségesnél lényegesen alacsonyabb szintű ellátás is veszélyeztetve - 1995-ben bizonyosan csődhelyzetbe került volna a vízügyi költségvetési szervek többsége, mert - a vállalkozási bevételek csökkenésének arányában, figyelembe véve a hitelfelvételi tilalmat, az 1995-től bevezetett 13%-os költségvetési elvonást is - a vállalkozási tevékenységek kiadásainak jelentősebb részére, illetőleg más megoldási koncejKió (pl. átalakítás nélküli fokozatos létszámcsökkentés) érvényesítésével együtt járó kiadásokra az amúgy is elégtelen a költségvetési támogatást kellett volna felhasználni vagy pótelőirányzatot kellett volna megállapítani. Az átalakítási folyamat - az állami vízügyi vagyonrészek és a létszám hasznosításának együttes kezelésével -sikeresnek értékelhető. A vízügyi szolgálat vízgyűjtőkre telepített szerveinek többlépcsős átalakítása tehát 1994. első felében befejeződött. A vállalkozási tevékenység leválasztásával az állami alapfeladatokat ellátó közhalatmi jogosítványokat gyakorló költségvetési szervek jöttek léü'e, melyek szolgáltatási tevékenységet nem végeznek, így feladataik ellátása nem telepíthető közalapítványhoz, közhasznú társasághoz, vagy gazdasági társasághoz. Hangsúlyozzuk, hogy 1994-ben a vízügyi igazgatóságok átalakításának irányát a KHVM vezetése ilyen módon döntötte el, kezdeményezte végrehajtását és irányította annak lebonyolítását. Ezzel a döntéssel a területi vízügyi szervek szervezetére, feladatkörére és struktúrájára vonatkozóan a jövőbeni működést is alapvetően meghatározó döntést hozott a Kormány. A Kormány döntése alapján folyik jelenleg az ÁBKSZ (Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet) közhasznú társasággá alakítása. Az irányítási viszonyok tisztázását szolgálja - a KHVM primátusával - az állami vízügyi szervek jogállásáról szóló, kidolgozás alatt lévő konnányrendelet. Jelenleg a legfontosabb feladat a vízügyi igazgatóságok helyzetének rendezése. Az 1994. évi átszervezés eredményeinek megőrzése, a védekező szerveezt létszámának stabilizálása, új bérpolitikai koncepció kidolgozása és bevezetése.