Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek. 431 Ilyen például a közműves ivóvízellátásról és közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Komi. rendelet; a kútfúrásra, a szolgalmakra, a víziállásokra vonatkozó rendelkezések. A vízügyi hatóság tevékenysége „túllép" e közvetlen lakossági érdekeltségen. 5.8. A feladatok ellátásához szükséges infrastrukturális háttér A vízügyi hatósági tevékenység szakmai-műszaki megalapozása jól kiépített infrstruktúrátfeltételez. Laboratóriumok, információs adatbázisok (pl.: vízikönyv, vízkészlet-nyilvántartások stb.), vízrajzi monitoring rendszer, árvízvédelmi és belvízvédelmi hírközlő rendszer nélkül hatósági feladatok nem láthatóak el. Ezek a rendszerek vízgyűjtőre épüllek ki. Ennek megbontása, újratelepítése, átdolgozása új szempontok szerint igen jelentős költségeket emésztenének fel, és tartalmazza a párhuzamos rendszerek kiépítését. 5.9. A hatáskörgyakorlás szervezeti megoldásának tradicionális vonásai A feladatok integrálásával - az önállóság és az egység felé törekvés döntő szerepével -, az adott gazdasági feltételekhez történő gyors reagálással (lásd az 1988., 1990. évi átszervezéseket) a vízügyi szolgálat mindezidáig meg tudott felelni a követelményeknek. A gyakori átszervezéseknél is mindig erős törekvés volt a múlt pozitív hagyományainak a megőrzésére, a nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberek foglalkoztatására. A vízügyi szakigazgatásnak a teljeskörű - a műszaki-szakmai és jogi-hatásköri eszközöket egyaránt magába foglaló - vertikális és komplex leiépítése, a vízügy nyolc-kilenc évtizedes fejlődés során tapasztalatikig fokozatosan kialakult és folytonosan továbbépített olyan szervezeti és működési megoldása - a közigazgatási határoktól egyre jobban elszakadó, a vízgyűjtőkhöz igazodó területi igazgatóságok -, amely azt szélsőséges vízgazdálkodási helyzetekben is hasznos értékes társadalmi teljesítményekre tette alkalmassá és képessé. A történeti rendszer megbontása a történelmi-szakmai előzményeket és működési struktúrákat nem ismerő, vagy figyelmen kívül hagyó elképzelés, nemcsak a vízügyi működésnek, de az egész hazai közigazgatásnak is helyrehozhatatlan károkat okozna. Az állami vízügyi igazgatási szervek megújítását a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1994-ben kezdeményezte a Kormánynál. A Kormány a vízügyi igazgatóságok átalakításáról a 2022/1994. (III. 23.) Komi. határozatban rendelkezett. A 2022/1994 kormányhatározat végrehajtása a vízügyi igazgatóságok korántsem kedvező gazdasági helyzete, az erre a célra rendelkezésre állt pénzeszközök ( 1,2 Mrd Ft) elégtelensége ellenére szervezetten folyt és az alaptevékenységet segítő kft-k te-