Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

428 Mecsei Pál 4. A vízügyi igazgatás A vízügyi igazgatást a vízügyi tevékenység, azaz a vízgazdálkodási célú jogviszonyokalakítására irányuló feladatok tartalmi azonossága foglalja egységbe. A feladatrendszer ellátása - mint, ahogy azt a korábbiakban már kifejtettük - sajátos illetékességű, felkészültségű, irányítottságú és sajátos államigazgatási rendelkezési jogosultsággal bíró szervezet meglétét igényli. Csak az e kritériumoknak megfelelő szervezet biztosítja a vízügyi műszaki szakigazgatási, szakirányítási és végső elemként a vízjogi rendelkezési jogkör (hatósági hatáskör) egységes rendszerével a vizekkel kapcsolatos össztársadalmi igények kielégítését, a használati, a hasznosítási, az üzemeltetési, a fenntartási és a védelmi feladatok ellátását. 5. A vízügyi államigazgatás speciális rendeltetésű szervezetének alapjai 5.1. A feladat- és hatásköröket ellátó szervezet A vízügyi államigazgatási szervek (vízügyi igazgatóságok) szervezeti profilmeghatározásánál alapvető feladat a hatósági-igazgatási feladatok ellátása, így: a szűken vett hatósági jogalkalmazás, a hatósági (közhitelű) nyilvántartás, a hatósági ellenőrzés, valamint a szakmai felügyelet-ellenrőzés. A szolgáltatási profil nem jellemző, helyette a törvényben rögzített állami alapfeladatok ellátása, végzése a meghatározó. A vízügyi igazgatási és kezelési tevékenység közvetlen és szoros kapcsolatát és elválaszlhatatlanságál objektív körülmények indokolják (a vizek viszonyai, előfordulása, körforgása, mennyisége, minősége, korlátai stb.). A vízügyi államigazgatási szervek hatósági eljárásuk során illetékkel dolgoznak, szemben a szolgáltatási jelleghez kapcsolódó díjjal. 5.2. A hatásgyakorlat területi-közigazgatási illetékessége A közigazgatás illetékességi terület kérdéskörében a tevékenység jellegéből következő speciális illetékességi területeket el kell határolni az általános közigazgatási területbeosztástól (megye, település). A vízügyi igazgatás területén ez az integrált vízgazdálkodás követelményéből eredő, vízgyűjtőre (vízgyűjtőkhöz igazodó) „különös" illetékességgel rendelkező vízügyi igazgatóságok. A vízgyűjtőkben, rendszerben való gazdálkodás, tervezés nem teszi lehetővé, sőt kizárja, hogy ezen feladat- és hatáskörök a települési önkormányzatokhoz kerüljenek, vagy minisztériumon belüli más - szintén jelentős specializálást tartalmazó - szakterületekkel összevonásra kerüljön. Nem megoldás az sem, ha a megyei közigazgatási hivatalba integrálva több megyére terjedne ki az illetékesség. Több megye - a vízgyűjtők jellege miatt - ebben az esetben is több hivatalhoz tartozna.