Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek. 429 5.3. A szükséges szakmai ismeretek mélysége A vízügyi igazgatás minden más szakmától eltérő egyedi vonása, hogy az annak gyakorlásával járó valamennyi tevékenység alapját és feltételeit az állami tulajdonú vízkészlet, vízfolyás- és csatornarendszer, illetőleg az arra telepített vízilétesítmények kiépítettsége, karbantaitottsága határozza meg, illetve ezen tevékenységek gyakorlásához ugyanazon információk, adatbázis, szakemberállomány megléte szükséges. A vízügyi igazgatási tevékenység gyakorlásához tehát nélkülözhetetlen az állami tulajdonú vizekre vonatkozó ismeretek, üzemeltetési tapasztalatok rendelkezésre állása. Az állam vízgazdálkodási feladatai csak az igazgatási és kezelői tevékenység összhangjának megteremtésével oldható meg, ami csak olyan szervezetben lehetséges, amely mindkét tevékenység végrehajtásához szükséges információkkal, eszközökkel rendelkezik. Ez a szervezetrendszer pedig a meglévő és működő vízügyi szolgálat. Az önkormányzatok tevékenységével összefüggésben megállapíüiató, hogy az önkormányzatok törekvése a meglévő vízügyi államigazgatási és közigazgatási feladatok közül egynéhánynak a vízügyi hatósághoz, történő telepítésének kívánalma. Szakember és költségvetési hiány, az információk hiánya következtében erős indíttatás van a csatornabírságokkal kapcsolatos eljárás átadására a vízügyi hatóság részére. Egyre inkább napi problémaként jelentkező vízbázisvédelem felveti a kútfúrási engedélyek kiadására vonatkozó hatáskörtelepítés felülvizsgálatát. A hatáskörök további esetleges decentralizálása az előbbiek mellett azért is megfontolandó, mert az önkormányzat, mint tulajdonos esetében elkerülendő az önengedélyezés. A vízügyi hatóság, mint speciális rendeltetésű államigazgatási szerv működését, a megyei közigazgatási hivatalok szervezetén kívül az is indokolja, hogy ezen hivatalok alapvetően az államigazgatási hatósági ügyekben másodfokon járnak el. A vízügyi államigazgatási hatósági ügyekben első fokon a vízügyi igazgatóságok járnak el. Beépítésük a megyei közigazgatási hivatalba nem a „kivételes" elsőfokú eljárást alapozná meg, hanem egy teljesen rendszeridegen működést. Végezetül, de nem utolsó sorban ki kell emelni, hogy az állami vízügyi igazgatási szerveknek az 1996. január l-jén hatályba lépő, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 33. §-a hangsúlyozottá teszi a vízügyi felügyeleti tevékenységet. Az engedélyezési és a felügyeleti tevékenység szétválasztása sem szakmailag nem indokolt, sem szervezetileg. Ez a feladatok kettőzését jelenti. 5.4. A hatáskör gyakorlásához, szükséges információk A vízügyi államigazgatási hatósági tevékenység nem gyakorolható, döntés nem hozható a vízgazdálkodás adott területe (szakágazatának) teljes vertikuma ismerete