Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek. 425 szervezet a vízügyi műszaki, szakigazgatási, és vízügyi szakirányítási jogkör egységes rendszerével biztosítja a vizekkel kapcsolatos használati, hasznosítási, üzemeltetési, fenntartási és a védelmi feladatok ellátását. A vízügyi igazgatási szervezet évszázados fejlődés eredményeként alakult ki, tevékenysége szorosan kötődik a vízgazdálkodási szempontból egységet képező területhez. A vízügyi igazgatási szervek működési területét olyan objektív körülmények indokolják, mint a vizek viszonyai, előfordulása, körforgása, korlátozott mértéke, mennyisége és minősége. A vízgazdálkodás állami feladatai az általános közigazgatási területbeosztás határai között nem ládiatók el. Ennek természetföldrajzi okai vannak. A feladatot ellátó állami vízügyi igazgatási szervezet - mindig is - a vízgyűjtőterületekhez kötődött. A vízgazdálkodási feladatok ellátásának feltételei csak az adott vízgyűjtő, vízfolyásrendszer kiépítettségéhez, karbantartottságához és az arra vonatkozó ismeretekhez, üzemeltetési tapasztalatokhoz, adatbázishoz kapcsolhatók, csak ott biztosítottak, ugyanakkor a tevékenység folytatásához szükséges adatok, információk sem „helyben találhatók", hanem kifejezetten az adott vízgyűjtőhöz kapcsolódnak. A vízgazdálkodás, mint szakma olyan speciális ismereteket, eszközöket és sajátos rendelkezési jogosítványokat követel meg, amely csak az e célra létrehozott sajátos illetékességű szervezetnél biztosítható, illetőleg csak ott állnak rendelkezésre. A feladat ellátása bonyolult szakértelmet és térségi rálátást, helyismeretet követel. A vízügyi igazgatási szervezetben a szervi és szakmai irányítás - az által ellátott feladatok jellegéből adódóan - elválaszthatatlan, különösen így van ez a vízkár-elhárítási feladatok tekintetében. A vízgazdálkodással összefüggő vízügyi igazgatási tevékenység, illetőleg az állami tulajdonban lévő vizek és vízi létesítmények egy adott körének a kezelése ugyanazon személyek, eszközök és információk meglétét igényli, így e kettős célra kialakított és azt eredményesen ellátó szervezetnél egyszerűbb, hatékonyabb, és költségtakarékosabb nem szervezhető. E szervezet végzi - szükség esetén - a vízkár-elhárítás alapfeladatát, illetőleg irányítását is. A vízügyi igazgatási szervezet a hatósági és kezelési funkciók mellett csak az államháztartási törvény által meghatározott mértékig lát cl más, így pl. szolgáltató jellegű funkciót. Tevékenysége során épp czéit nem is díjakat, hanem minden esetben illetéket érvényesít. A vízügyi igazgatási szervezettől általánosságban mondható el, hogy nem végez szolgáltató tevékenységeket, a kezelésében lévő laboratóriumi rendszer ugyanakkor - a tárcafüggetlenség biztosítására - az államigazgatás kereteiből kivihető, privatizálható. Vízügyi államigazgatási ügyekben első fokon a vízügyi igazgatóságok járnak el. A megyei közigazgatási hivatalba történő beépítésük esetén nem kivételesen gyakorolna a megyei szervezet első fokú hatósági jogkört, hanem kifejezetten nagy számban. A vízügyi hatóságok ugyanis évi több, mint 10 OCX) db határozatot hoznak, nem említve a kb. 5000 db vízügyi felügyeleti eljárást, és a hasonló nagyságrendű egyéb ügyek intézését. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény meghatározza a vizekkel és vízi létesítményekkel összefüggő állami, valamint helyi önkormányzati feladatokat. A