Vízügyi Közlemények, 1995 (77. évfolyam)

4. füzet - Hecsei Pál: Az állami vízügyi igazgatási szervezetnek a megyei közigazgatási hivatalok szervezén kívüli, "kivételes" működési indokoltsága

426 Mecsei Pál törvény akként differenciál, hogy a vízgazdálkodás térségi feladatait az e célra létrehozott állami vízügyi igazgatási szervezet, a helyi (a térséghez szorosan nem kapcsolódó) közfeladatokat pedig - az önkormányzati szervek, azaz a polgármester és a jegyző hatáskörébe utalt feladatok kivételével - a képviselő testület látja el. A feladat- és ahhoz kapcsolódó hatásköri megosztás az állami és az önkormányzati (volt tanácsi) rendszer között nem új keletű. Ez 1970-ben történt meg oly módon, hogy a vízgazdálkodásiig összefüggő térségre kiható vízgazdálkodási hatáskörök gyakorlása a vízügyi hatóság, a vízgazdálkodási közfeladatokkal közvetlenül összefüggő államigazgatási feladatok pedig a tanácsi szervezet hatáskörébe kendtek (5/1970. (XII. 31.) OVH rendelkezés). A feladat- és hatásköri megosztás indoka az volt, hogy az állami vízgazdálkodási feladatok átfogó és megalajMzô jellegűek, emiatt - tennészetüknél fogva - nem biztosíthatják a helyi vízgazdálkodási igények és szükségletek kielégítését. Ugyanakkor az önkonnányzatok vízgazdálkodási feladatai minden esetben „csak" másodlagosak, ugyanis csak az adott térség vízgazdálkodási feltételeinek és adottságainak keretei között állhatnak fenn. A vízgazdálkodási feladatokat gyakorló állami és önkormányzati szerv közötti feladat- és határköri megosztás pontosan elhatárolható, mivel a hatáskörök telepítése szakmailag megalapozott. A két szerv közötti jogi kapcsolatrendszer ugyancsak meghatározott, emiatt az együttműködésük eredményes ,hatékony és összehangolt. A jogalkalmazási gyakorlatban emiatt gondok, problémák, esetleges hatásköri összeütközések nem is merültek fel. (A vízgazdálkodásról szóló törvény az állami és önkormányzati vízgazdálkodási feladatok megosztását - a már kialakított és jól működő rend figyelembevételével - deklarálta.) A vízgazdálkodási tevékenység egy része, így a fogyasztók igényeinek közvetlen kielégítése, illetőleg a térségre hatással nem bíró kisebb vízhasználatok - gyakorolhatók a hagyományos közigazgatási keretek között, e féladatok és a hozzájuk kapcoslódó hatáskörök jelenleg is önkormányzati tevékenységbe tartoznak. A vízgazdálkodási feladatok túlnyomó többsége azonban nem látható el a hagyományos közigazgatási keretek között, a már ismertetett objektív tényezők miatt. A vízügyi igazgatási és az önkormányzati szervek meghatározott körű tevékenysége között érdekellentét mutatkozik, ugyanis a vízellátás és szennyvíztisztítás körébe tartozó vízi létesítmények döntő többsége önkormányzati tulajdon. A vízügyi hatósági eljárásoknak pedig 70%-a esik e szakterületre, amikor is a vízügyi igazgatási szervezet és az önkormányzat a hatóság és ügyfél kapcsolatban áll. A vízügyi szervezet és az önkormányzat közötti bármilyen mértékű feladatátcsoportosítás megszüntetné a szektorsemlegességet, hiszen az önkormányzat, mint tulajdonos önmagának engedélyezne. 3.2. A kiindulási premisszák A víz stratégiai jellegű, megújuló természeti erőforrás, ezért a világon mindenütt egységes, rendszerszemléletű vízgazdálkodásra van szükség.